A bántalmazott gyermekek meghallgatása a szakember szemszögéből
Copyright (c) 2025 Radvánszki Ronett
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Bevezetés: A bántalmazott gyermekek kihallgatása kiemelten érzékeny és szakértelmet igénylő folyamat, amely hatással van a gyermek mentális jólétére és a jogi eljárások eredményességére.
Célkitűzés: Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a bántalmazott gyermekek meghallgatását végző szakemberek szerepét, a velük szemben támasztott elvárásokat, valamint az ezzel járó kihívásokat.
Módszertan: Nemzetközi kutatások eredményeinek áttekintése révén elemeztem a gyermekbarát kihallgatás módszertanát, különös tekintettel a fejlődéslélektani és traumaérzékeny megközelítésekre.
Eredmények: Az elemzések rávilágítottak arra, hogy a szakemberek empatikus készségei, fejlődési szakaszokra vonatkozó ismeretei és a „holding-funkció”[1] elsajátítása nélkülözhetetlenek. Külön hangsúlyt kapott a gyermekbarát környezet és a szakmai etikai normák szerepe.
Következtetések: A tanulmány rámutat a módszertani fejlesztések, a traumaérzékeny képzések és a gyermekvédelem hatékonyságának javításához szükséges lépések fontosságára. Az összegyűjtött tapasztalatok hasznos alapot nyújthatnak további kutatások és képzések megtervezéséhez.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BAUGERUD, Gunn Astrid et al. (2023): Evaluating Child Interviews Conducted by Child Protective Services Workers and Police Investigators. The British Journal of Social Work, 53(13), bcac245. Online: http://dx.doi.org/10.1093/bjsw/bcac245
BENIA, Luis Roberto et al. (2015): The NICHD Investigative Interview Protocol: A Meta-Analytic Review. Journal of Child Sexual Abuse, 24(3), 259–279. Online: https://doi.org/10.1080/10538712.2015.1006749
BURROWS, Kimberlee S. – POWELL, Martine (2014): Prosecutors’ Recommendations for Improving Child Witness Statements About Sexual Abuse. Policing and Society, 24(2), 189–207. Online: http://dx.doi.org/10.1080/10439463.2013.784305
CHEUNG, Monit (2008): Promoting Effective Interviewing of Sexually Abused Children: A Pilot Study. Research on Social Work Practice, 18(2), 137–143. Online: http://dx.doi.org/10.1177/1049731507304359
CLEARY, Hayley – WARNER, Todd C. (2016): Police Training in Interviewing and Interrogation Methods: A Comparison of Techniques Used with Adult and Juvenile Suspects. Law and Human Behavior, 40(3), 270–284. Online: https://doi.org/10.1037/lhb0000175
ERNBERG, Emelie – MAGNUSSON, Mikaela – LANDSTRÖM, Sara (2018): Court Evaluations of Young Children’s Testimony in Child Sexual Abuse Cases. Legal and Criminological Psychology, 23(2), 176–191. Online: https://doi.org/10.1111/lcrp.12124
GUDJONSSON, Gisli H. (2003): The Psychology of Interrogations and Confessions. Chichester: Wiley. Online: https://doi.org/10.1002/9780470713297
KABAN, Barbara – TOBEY, Ann E. (1999): When Police Question Children: Are Protections Adequate? Journal of the Center for Children and the Courts, 1, 151–158.
KOVÁCS Gyula – LANCSÁR Károly Bence (2017): Felülvizsgált nyomozati kihallgatási protokoll, gyermekkorú sértettek és tanúk kihallgatásához. Obsitos Detektívek Lapja, 4(1), 58–86.
LARSSON, Anneli S. – LAMB, Michael E. (2009): Making the Most of Information‐gathering Interviews with Children. Infant and Child Development: An International Journal of Research and Practice, 18(1), 1–16. Online: http://dx.doi.org/10.1002/icd.573
MALÉT-SZABÓ Erika (2014): A gyermekkorúak kihallgatásának és a gyermekmeghallgató szobák használatának pszichológiája. Kriminológiai Közlemények, 74, 215–244.
MALÉT-SZABÓ Erika (2020): Gyermekmeghallgatás a gyakorlatban. In BARABÁS Andrea Tünde (szerk.): Kriminológia MA. Budapest: Dialóg Campus, 111–118.
MALLOY, Lindsay C. – POOLE, D. A. (2002, March): The Use of Time Line Representations in Forensic Interviewing of Children. In WARREN, A. R. – POOLE, D. A. (Chairs): Forensic Interviews With Young Children: Continuing Challenges and Controversies. Symposium presented at the meeting of the American Psychology-Law Society, Austin, TX.
OXBURGH, Gavin et al. (2014): The Impact of Question Type and Empathy on Police Interviews with Suspects of Homicide, Filicide and Child Sexual Abuse. Psychiatry, Psychology and Law, 21(6), 903–917. Online: https://doi.org/10.1080/13218719.2014.918078
POOLE, Debra Ann (2016): Interviewing Children. The Science of Conversation in Forensic Contexts. Washington, DC: American Psychological Association. Online: https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/14941-000
POWELL, Martine B. (2008): Designing Effective Training Programs for Investigative Interviewers of Children. Current Issues in Criminal Justice, 20(2), 189–208. Online: http://dx.doi.org/10.1080/10345329.2008.12035804
REDLICH, Allison D. – QUAS, Jodi A. – GHETTI, Simona (2008): Perceptions of Children During a Police Interrogation: Guilt, Confessions, and Interview Fairness. Psychology, Crime and Law, 14(3), 201–223. Online: http://dx.doi.org/10.1080/10683160701652542
SAYWITZ, Karen J. – LYON, Thomas D. – GOODMAN, Gail S. (2018): Interviewing Children. In CONTE, Jon R. – KLIKA, J. Bart (szerk.): The APSAC Handbook on Child Maltreatment. 4th ed. London: Sage Publications, 310–329.
WALKER, Anne G. – KENNISTON, Julie (2013): Handbook on Questioning Children. 3d ed. Washington, DC: American Bar Association Center on Children and the Law.
WRIGHT, Rebecca – POWELL, Martine B. – RIDGE, Damien (2007): What Criteria Do Police Officers Use to Measure the Success of an Interview with a Child Witness? Psychology, Crime and Law, 13(4): 395–404. Online: http://dx.doi.org/10.1080/10683160601060754