A zaklatás büntetőjogi szabályozása és gyakorlati kihívásai Magyarországon

  • Hornung Tamás
doi: 10.32577/mr.2024.4.3

Absztrakt

Hatályos büntetőjogi kódexünk tartalmazza a jelenleg társadalomra veszélyesnek ítélt magatartások körét, amely cselekmények súlyát olyan mérvűnek ítél, amire a büntetőjog eszközivel szükséges reagálni. A kódex szabályozási köre 2008-ban bővült ki a zaklatás tényállásával. A 2008-as büntetőjogi reform, a társadalmi és jogi reakciók új hullámát indította el. E tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a zaklatás szabályozásának fejlődéséről, a metoo-mozgalomnak a hazai jogszabályokra és bírósági gyakorlatokra gyakorolt befolyásáról, valamint a távoltartási intézkedések gyakorlati alkalmazásának kihívásairól.

A jogszabályelemzés és esetjogi áttekintés módszertanával, kiegészítve szakirodalmi forrásokkal a tanulmány bemutatja, hogy a zaklatási esetek kezelésében alkalmazott jogi eszközök, bár fokozatosan fejlődtek, számos gyakorlati akadályba ütköznek. A bizonyítási eljárások bonyolultsága és a távoltartási intézkedések végrehajtásának nehézségei komoly kihívások elé állítják a jogalkotót és a hatóságokat. A metoo-mozgalom, amely a szexuális zaklatás elleni globális fellépést hivatott erősíteni, jelentős hatással volt a társadalmi tudatosságra és a jogalkotásra hazánkban is, felhívva a figyelmet a zaklatási esetek súlyosságára és a jogszabályi védelem fontosságára. A metoo azonban eltagadhatatlanul teret engedett visszaélések sorozatának is.

A tanulmány konklúziója, hogy a zaklatás elleni küzdelem továbbra is komplex kihívásokkal állítja szembe a hatóságokat, amelyek megoldása a jogszabályok további finomítását, a bírói gyakorlat egységesítését, valamint a társadalmi és jogi tudatosság folyamatos növelését igényli. Az eredmények alapján javasolt a prevenciós programok és az áldozatsegítő szolgálatok erősítése, valamint a zaklatási esetek kezelésében érintett minden szereplő – köztük a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok – számára speciális képzések biztosítását.

Kulcsszavak:

zaklatás büntetőjog MeToo távoltartás jogszabályelemzés

Hogyan kell idézni

Hornung, T. (2025). A zaklatás büntetőjogi szabályozása és gyakorlati kihívásai Magyarországon. Magyar Rendészet, 24(4), 45–63. https://doi.org/10.32577/mr.2024.4.3

Hivatkozások

BELOVICS Ervin – MOLNÁR Gábor Miklós – SINKU Pál (2014): Büntetőjog II. Különös rész, ötödik hatályosított kiadás. Budapest: Orac.

Büntetőjogi kommentárok modul Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényhez [é. n.]. Wolters Kluwer.

GELÁNYI Anikó (2010): A zaklatás bűncselekményének jellemzése, különös tekintettel annak telekommunikációs eszköz útján történő megvalósítására. JURA, 2, 193–200. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1140851

KARSAI Krisztina szerk. (2023): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz. [H. n.]: Wolters Kluwer.

TAMÁSI Erzsébet – BOLYKY Orsolya (2014): A távoltartás gyakorlati alkalmazásának körül-ményei. Iustum Aequum Salutare, 10(4), 51–84. Online: https://ias.jak.ppke.hu/20144sz/03.pdf

Jogi források

- 1978. évi IV. törvény

- 2012. évi C. törvény

- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

- 56/1994. (XI. 10.) AB határozat

- 8/1990. (IV. 23.) AB határozat Belovics Ervin, Molnár Gábor

- 14/2019. számú büntető elvi döntés

BH2011. 302.

BH2016. 261.

BH2014. 169.

BH2002. 252.

BH1988. 348.

BH2014. 169.

Letöltések