Büntető populizmus vs. büntető nacionalizmus: Kriminálpolitika Kelet-Közép-Európában
Copyright (c) 2025 Kerezsi Klára
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Ez a tanulmány a kelet-közép-európai (KKE) régió országainak kriminálpolitikai fejlődését vizsgálja. Az elemzés kiterjed a kriminálpolitika alakulását jellemző értékekre és megközelítésekre, megvizsgálja, hogy a kelet-közép-európai kormányok milyen politikai és szakpolitikai eszközöket használnak politikai céljaik eléréséhez, valamint rávilágít a régió kriminálpolitikájának jellemző sajátosságaira. Hasonló kezdetek jellemezték ezeket az országokat a szuverén nemzetállam létrehozásában, valamint a kommunizmussal kapcsolatos tapasztalataikban. A piacgazdaságra való átállásuk nagyjából egyszerre ment végbe, és az uniós struktúrákhoz való alkalmazkodás nehézségei is közösek voltak. A posztkommunista országokban hasonlóan meghatározó vonás volt a formális intézményekbe vetett bizalom hiánya. A rendszerváltás során hatalomra került elit hibázott, amikor a térség országaiban a büntető igazságszolgáltatás működését csak az emberi jogok szemszögéből vizsgálta, és nem vette figyelembe a társadalmi változások szociálpszichológiai következményeit. Akkor még nem lehetett előre látni, hogy a populista politikusok „túlkínálata” nemcsak a kelet-közép-európai országokat fogja jellemezni az ezredfordulón. Három évtizeddel az államszocializmus bukása után a populizmus és a nacionalizmus politikai fogalmai, valamint a kriminálpolitikához való kapcsolódása segít tisztázni, mi jellemzi a kelet-közép-európai országok büntető igazságszolgáltatási rendszerét.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
AEBI, M. F. – TIAGO, M. M. (2018): SPACE I – 2018 – Council of Europe Annual Penal Statistics: Prison Populations. Strasbourg: Council of Europe.
ANDVIG, Jens – TODOROV, Bojko (2011): Anti-Corruption in Public Procurement. Balancing the Policies. Sofia: Center for the Study of Democracy. Online: https://csd.eu/fileadmin/user_upload/publications_library/files/2011/2011_11_Anti-Corruption_in_Public.pdf
BAJT, Veronika (2019): The Schengen Border and the Criminalization of Migration in Slovenia. Comparative Southeast European Studies, 67(3), 304–327. Online: https://doi.org/10.1515/soeu-2019-0024
BAJT, Veronika (2020): Crimmigration and Nationalist Paranoia. In KOGOVŠEK ŠALAMON, Neža (szerk.): Causes and Consequences of Migrant Criminalization. Cham: Springer, 171–189. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-43732-9_9
BALOGH Jenő (1908): Nyomor és bűntettek. Budapest: Franklin Társulat.
BARKER, Vanessa (2017):Penal Power at the Border: Realigning State and Nation. Theoretical Criminology, 21(4), 441–457. Online: https://doi.org/10.1177/1362480617724827
BARTHA, Attila – BODA, Zsolt – SZIKRA, Dorottya (2020): When Populist Leaders Govern: Conceptualizing Populism in Policy Making. Politics and Governance, 8(3), 71–81. Online: https://doi.org/10.17645/pag.v8i3.2922
BEREND T. Iván (2021): Kelet-Európa nem létezik? Élet és Irodalom, 2021. július 23. Online: https://www.es.hu/cikk/2021-07-23/berend-t-ivan/kelet-europa-nem-letezik.html
Bulgarian Helsinki Committee (2002): Bulgaria’s Prisons. Sofia: Bulgarian Helsinki Committee.
BODA Zsolt et al. (2014): Politikától vezérelve. A büntető populizmus diskurzusai a magyar politikában és a médiában. Politikatudományi Szemle, 23(3), 69–94. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/135673
BOUKALOVÁ, Hedvika et al. (2016): Česká kriminologie – dlouhá tradice, slibná současnost. Česká Kriminologie, 1(1), 1–9.
CHRISTIE, Nils (1981): Limits to Pain. The Role of Punishment in Penal Policy. Eugene: Wipf and Stock.
COHEN, Stanley (1972): Folk Devils and Moral Panics. The Creation of the Mods and Rockers. London: MacGibbon and Kee.
CSEMÁNÉ VÁRADI Erika (2012): A Janus-arcú kriminálpolitika, avagy a fiatalkori bűnözéssel szembeni fellépés aktuális kérdései. In STIPTA István (szerk.): Collegium Doctorum Konferencia. [elektronikus dok.] Paper: 6, Miskolc: Bíbor Kiadó. 404.
CSEMÁNÉ VÁRADI, Erika (2020): Harmful Effects of Imprisonment, Overcrowding in Prisons – Facts, Reasons, and the Way Forward. Central European Journal of Comparative Law, 1(1), 27–50. Online: https://doi.org/10.47078/2020.1.27-50
DAEMS, Tom (2007): Engaging with Penal Populism. The case of France. Punishment & Society, 9(3), 319–324. Online: https://doi.org/10.1177/1462474507077578
DĘBIEC, Krysztof – GROSZKOWSKI, Jakub (2019): Frustration and Hope. Slovakia after Kuciak’s Murder. Warsaw: Ośrodek Studiów Wschodnich, Centre for Eastern Studies.
DEMBIŃSKI, Jacek (2019): Przejawy populizmu penalnego w rozwiązaniach prawnokarnych z zakresu przestępczości przeciwko wolności seksualnej I obyczajności. Biuletyn Kryminologiczny, (26), 9–31. Online: https://doi.org/10.5281/zenodo.3751696
DOSEVA, Delyana (2021): Съществува ли наказателен популизъм в България? Сборник с доклади от национална конференция на докторантите в областта на правните науки, (1), 95–105.
DRÁPAL, Jakub (2021) Punitive by Negligence: The Myths and Reality of Penal Nationalism in the Czech Republic. European Journal of Criminology, (4), 1549–1567. Online: https://doi.org/10.1177/14773708211063753
EFREMOVA, Marina A. et al. (2019): Trends of Modern Russian Criminal Policy in the Russian Federation. Journal of Advanced Research in Law and Economics, 10(1), 144–154. Online: https://doi.org/10.14505//jarle.v10.1(39).15
EMSLEY, Clive (2007): Crime, Police, and Penal Policy. European Experiences 1750–1940. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199202850.001.0001
European Prison Observatory (2019): Prisons in Europe. 2019 Report on European Prisons and Penitentiary Systems. Online: http://www.prisonobservatory.org/upload/Prisons%20in%20Europe.%202019%20report.pdf
FAIR, Helen – WALMSLEY, Ron (2021) World Prison Population List. 13th edition. Online: https://www.prisonstudies.org/sites/default/files/resources/downloads/world_prison_population_list_13th_edition.pdf
FATIC, Aleksandar (1997): Crime and Social Control in ’Central’-Eastern Europe. A Guide to Theory and Practice. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780429463594
FAULKNER, William (1951): Requiem for a Nun. New York: Random House.
FEUERBACH, Anselm (1847): Lehrbuch des gemeinen in Deutschland gültigen peinlichen Rechts. Giessen: Georg Friedrich Hayder Verlag.
FILIPČIČ, Katja (2019): Life Imprisonment in Slovenia. Crimen, 10(3), 225–238. Online: https://doi.org/10.5937/crimen1903225F
FRICZ Tamás (2014): Átmenetek a kommunizmus-szocializmusból a demokráciába Kelet- és Közép-Európában. Polgári Szemle, 10(3–6), 65–77. Online: https://polgariszemle.hu/images/content/pdf/psz_2014._3-6.szam_6.pdf
GALEV, Todor et al. (2011): Crime and Punishment. Studying Justice System for Shaping Criminal Policy. Sofia: Center for the Study of Democracy. Online: https://csd.eu/fileadmin/user_upload/publications_library/files/20704.pdf
GÁL, István László (2020): The Possible Impact of the COVID-19 On Crime Rates in Hungary. Journal of Eastern-European Criminal Law, 7(1), 165–177.
GALLO, Zelia A. (2015): Punishment, Authority, and Political Economy: Italian Challenges to Western Punitiveness. Punishment & Society, 17(5), 598–623. Online: https://doi.org/10.1177/1462474515615695
GÁRDOS-OROSZ, Fruzsina (2020): The Reference to Constitutional Traditions in Populist Constitutionalism – The Case of Hungary. Hungarian Journal of Legal Studies, 61(1), 23–51. Online: https://doi.org/10.1556/2052.2021.00298
GARLAND, David (2001): The Culture of Control. Crime and Social Order in Contemporary Society. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226190174.001.0001
GETOŠ KALAC, Anna-Maria – FEUERBACH, Lea (2023): On (Measuring) Recidivism, Penal Populism and the Future of Recidivism Research: Neuropenology. Godišnjak Akademije pravnih znanosti Hrvatske, 14(1), 1–28. Online: https://doi.org/10.32984/gapzh.14.1.1
GEVA, Dorit (2018): On the Ordonationalist Political Party. The French National Front and Hungary’s Fidesz. MaxPo Discussion Paper, (1), 49–56. Online: https://sase.org/wp-content/uploads/2018/05/2-Geva-final.pdf
GOUNEV, Philip (2013) Soft and Harsh Penalties in Bulgaria. In RUGGIERO, Vincenzo – RYAN, Mick (szerk.): Punishment in Europe: A Critical Anatomy of Penal Systems. London: Palgrave Macmillan, 206–225. Online: https://doi.org/10.1057/9781137028211_10
GOUNEV, Philip – BEZLOV, Tihomir (2006): The Roma in Bulgaria’s Criminal Justice System. From Ethnic Profiling to Imprisonment. Critical Criminology, 14(3), 313–338. Online: https://doi.org/10.1007/s10612-006-9015-z
GÖNCZÖL, Katalin (2022): ’Let There Be Order!’ Rising Criminal Populism in Hungary. Archives of Criminology, 44(1), 107–122. Online: https://doi.org/10.7420/AK2021.06
GROSESCU, Raluca (2017): Criminal Justice and Historical Master Narratives in Post-1989 Bulgaria and Germany. European Politics and Society, 18(1), 66–80. Online: https://doi.org/10.1080/23745118.2016.1269446
GRZYMALA-BUSSE, Anna (2019): How Populists Rule: The Consequences for Democratic Governance. Polity, 51(4), 707–717. Online: https://doi.org/10.1086/705570
HANEY, Lynne (2011): The Politics of Punishment in Postsocialist Eastern Europe. Straus Institute Working Paper, (6), 1–31. Online: http://www.law.nyu.edu/sites/default/files/siwp/WP6Haney.pdf
HANEY, Lynne (2016): Prisons of the Past: Penal Nationalism and the Politics of Punishment in Central Europe. Punishment & Society, 18(3), 346–368. Online: https://doi.org/10.1177/1462474516645686
HAUTZINGER Zoltán (2016): Idegen a büntetőjogban. Pécs: AndAnn Kiadó.
HOLLÁN Miklós – PALLAGI Anikó (2018): Közrend és közbiztonság, kriminálpolitika. Válaszok a bűnözésre. Szakanyag e-learning-képzéshez. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
ILCHEVA, Miryana – MARKOV, Dimitar – YORDANOVA, Maria (2014): Challenges before Victims’ Protection in Bulgaria in View of Harmonizing Protection Frameworks Throughout the European Union. In WILIŃSKI, Paweł – KARLIK, Piotr (szerk.): Improving Protection of Victims’ Rights: Access to Legal Aid. Poznań: Adam Mickiewicz University, 163–170. Online: http://hdl.handle.net/10593/12050
IRK Ferenc (1993): Kriminálpolitika – nemzetközi kitekintés. Ügyészségi Értesítő, (3), 13–24.
ITURRALDE, Manuel (2008): Emergency Penalty and Authoritarian Liberalism. Recent Trends in Colombian Criminal Policy. Theoretical Criminology, 12(3), 377–397. Online: https://doi.org/10.1177/1362480608093312
JAKAB György (2024): A NER után… Élet és Irodalom, 2024. május 10. Online: https://www.es.hu/cikk/2024-05-10/jakab-gyorgy/a-ner-utan.html
JAREBORG, Nils (1995): What Kind of Criminal Law Do We Want? On Defensive and Offensive Criminal Law Policy. Scandinavian Studies in Law, 14. Online: https://doi.org/10.18261/8253017766-02
KARSTEDT, Susanne (2003): Legacies of a Culture of Inequality: The Janus Face of Crime in Post-Communist Countries. Crime, Law and Social Change, 40, 295–320. Online: https://doi.org/10.1023/A:1025767204705
KEREZSI Klára (2012): Konfrontáció és kiegyezés. A helyreállító igazságszolgáltatás szerepe a közpolitikában. Akadémiai doktori értekezés. Online: http://real-d.mtak.hu/id/eprint/492
KEREZSI, Klára (2013): Is There Such a Thing as European Crime Control Policy? In BODY-GENDROT, Sophie et al. (szerk.): The Routledge Handbook of European Criminology. London: Routledge, 55–73.
KEREZSI Klára (2020): Trend lesz-e (a jövőben is) a bűnözés csökkenése? Magyar Tudomány, 181(5), 577–590. Online: https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.5.2
KLAUS, Witold et al. (2018): Refugees and Asylum Seekers in Central European Countries: Reality, Politics and Creation of Fear in Societies. In KURY, Helmut – REDO, Sławomir (szerk.): Refugees and Migrants in Law and Policy. Challenges and Opportunities for Global Civic Education. Cham: Springer, 457–494. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-72159-0_21
KOLASZYŃSKI, Mateusz (2020): Overseeing Surveillance Powers – The Cases of Poland and Slovakia. Politika nacionalne bezbednosti, 18(1), 69–86. Online: https://doi.org/10.22182/pnb.1812020.3
KÓNYÁNÉ KUTRUCZ Katalin szerk. (1986): Vámbéry Rusztem emlékkötet. Budapest: MTA Magyar Kriminológiai Társaság.
LACEY, Nikola – SOSKICE, David – HOPE, David (2018): Understanding the Determinants of Penal Policy: Crime, Culture and Comparative Political Economy. Annual Review of Criminology, 1, 195–217. Online: https://doi.org/10.1146/annurev-criminol-032317-091942
LAHTI, Raimo (2020): Multilayered Criminal Policy: The Finnish Experience Regarding the Development of Europeanized Criminal Justice. New Journal of European Criminal Law, 11(1), 7–19. Online: https://doi.org/10.1177/2032284419898527
LAPPI-SEPPÄLÄ, Tapio (2011): Explaining Imprisonment in Europe. European Journal of Criminology, 8(4), 303–328. Online: https://doi.org/10.1177/1477370811411459
LÉVAY, Miklós (2020): The Driving Forces of the Penal Policy of Hungary in the 2010s with Special Regard to the Preparation of the Criminal Code of 2012. ELTE Law Journal, (2), 25–41.
LIGETI Katalin (2009): Kriminálpolitika és pönológia. In Borbíró Andrea – Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. Budapest: Országos Bűnmegelőzési Bizottság, 59–85.
LIPIŃSKI, Artur (2021): Poland. Economic Policy, Criminal Justice Policy and Family Policy in Poland, Country Report, Prepared for the DEMOS Project. In Populist Governance and Policies in Europe. Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe, Appendix, 78–120.
LISZT, Franz von (1905): Der Zweckgedanke im Strafrecht. (Marbuger Universitätsprogramm 1882. Abgedruckt Z.III 1.). In Band 1 (1875–1891). Berlin–Boston: De Gruyter. Online: https://doi.org/10.1515/9783112382264-008
LŐRINCZ József (2009): Börtönügy Európában a 2006-os Európai Börtönszabályok tükrében. In HOLÉ Katalin – KABÓDI Csaba – MOHÁCSI Barbara (szerk.): Dolgozatok Erdei Tanár Úrnak. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 262–290.
MARKOV, Dimitar – DOICHINOVA, Maria – DERELIEVA, Lyubomira (2016): Policies on Drugs in Bulgarian Prisons. Background Report. Online: https://www.ceeol.com/search/gray-literature-detail?id=510615
MATUS, Jean Pierre (2023): Penal populism. In AMBOS, Kai – MARTÍNEZ, José (szerk.): Göttingen Handbook on Latin American Public Law and Criminal Justice. Baden-Baden: Nomos, 649–658. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.4624933
MENCEROVÁ, Ingrid – TOBIÁŠOVÁ, Lýdia – TURAYOVÁ, Yvetta (2013): Trestné právo hmotné. Všeobecná časť. Šamorín: Heuréka.
MILLARD, Frances (2010): Democratic Elections in Poland, 1991–2007. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203872727
MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA (2014): A munkaalapú állam korszaka következik. Online: https://2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/a-munkaalapu-allam-korszaka-kovetkezik
PALLAGI Anikó (2014): Büntetőpolitikai az új évszázad első éveiben. PhD-értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem Marton Géza Állam és Jogtudományi Doktori Iskola.
BARTHA, Attila et al. (2021): Populist Governance and Policies in Europe. Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe, EU Horizon 2020 Research. Online: https://openarchive.tk.mta.hu/498/1/DEMOS-wp-populist-governance-central-governments.pdf
PETROVEC, Dragan (1998): Kazen brez zločina: prispevek k ideologijam kaznovanja. Ljubljana: Studia Humanitatis.
PINEROVÁ, Klára – LOUČ, Michal (2020): 1989: The Czech Prison System at a Crossroads. Securitas Imperii, (1), 124–169. Online: https://www.ustrcr.cz/wp-content/uploads/2020/07/SI_36_s124-169.pdf
PRATT, John (2007): Penal Populism. London – New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203963678
PRATT, John – MIAO, Michelle (2017): Penal Populism: The End of Reason. The Chinese University of Hong Kong Faculty of Law Research Paper, 9(13), 71–105. Online: https://ssrn.com/abstract=2903819
RADICS, George B. – CIOCCHINI, Pablo (2023): Law and Order. Legal Institutions and Penal Populism. In BUCHANAN, Ruth et al. (szerk): The Oxford Handbook of International Law and Development. Oxford: Oxford University Press, 671–686. Online: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780192867360.013.50
RUSCHE, Georg (1978): Labor Market and Penal Sanction. Thoughts on the Sociology of Criminal Justice. Crime and Social Justice, (10), 2–8.
RUSCHE, Georg. - KIRCHHEIMER, Otto. (1939): Punishment and Social Structure. Columbia University Press, New York. Online: https://doi.org/10.7312/rusc92484
RZEPLIŃSKA, Irena (2013): An Evergreen or Forgotten Subject: Relationship among Crime, Criminology and Criminal Policy. Biuletyn Polskiego Towarzystwa Kryminologicznego im. prof. Stanisława Batawii, (20), 51–55. Online: https://doi.org/10.5281/zenodo.7835605
SAFTA, Marieta (2019): The Principle of Ultima Ratio in the Case-Law of the Constitutional Court of Romania. Conferința Internațională Educație și Creativitate pentru o Societate Bazată pe Cunoaștere – DREPT, (13), 64–74.
ŠANTA, Ján – ČENTÉŠ, Jozef (2018): Qualitative Aspects of Criminal Code of the Slovak Republic and Reasons for Its Amendment. Studia Prawnoustrojowe, (41), 79–96.
SPARROW, Malcolm K. (2015): Measuring Performance in a Modern Police Organization. Psychosociological Issues in Human Resource Management, 3(2), 17–52.
STAN, Adrian (2018): Consideraţii cu la proporţionalitatea sancţiunilor penale. Limitele controlului Curţii Constituţionale. Revista Română de drept penal al afacerilor, (1), 65–90.
STEEN, Sara – BANDY, Rachel (2007): When the Policy Becomes the Problem. Criminal Justice in the New Millennium. Punishment & Society, 9(1), 5–26. Online: https://doi.org/10.1177/1462474507070548
STOJAROVÁ, Věra (2018): Populist, Radical and Extremist Political Parties in Visegrad Countries Vis à Vis the Migration Crisis. In the Name of the People and the Nation in Central Europe. Open Political Science, 1(1), 32–45. Online: https://doi.org/10.1515/openps-2018-0001
STUMPF, Juliet (2006): The Crimmigration Crisis: Immigrants, Crime, and Sovereign Power. American University Law Review, 56(2), 367–419.
SUMANARU, Livia (2012): Unele Europa de Interdisciplinaritate în Abordarea Problematicii Recidivismului. Analele Universității de Vest din Timișoara – Seria Drept, (1), 118–137.
SZAFRAŃSKA, Michalina (2015): Penalny populizm a media. Kraków: Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego. https://ruj.uj.edu.pl/server/api/core/bitstreams/e5d5b5a2-a5ce-4f15-9f4c-54d1d2dff74e/content
TIUGAN, Horia-Şerban (2020): Vagabondajul și Cerșetoria. Între politica penală a mizeriei și mizeria politicii penale. Curierul Judiciar, 19(5), 273–282.
TONRY, Michael (2004): Why Aren’t German Penal Policies Harsher and Imprisonment Rates Higher? German Law Journal, 5(10), 1187–1206. Online: https://doi.org/10.1017/S207183220001316X
+1 Good Practices in Preventing Intolerance, Discrimination, and Group Hatred in Central and Eastern Europe. Online: https://csd.eu/fileadmin/user_upload/publications_library/files/2020_06/CEE_Compendium_final.pdf
VÁMBÉRY Rusztem (1907): Büntetőjog. I. kötet, 8.§. Büntetőpolitika. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata. Online: http://kriminologia.hu/files/1002vambery02_2.pdf
VAN BAAR, Huub– IVASIUC, Ana – KREIDE, Regina (2019): The European Roma and Their Securitization: Contexts, Junctures, Challenges. In BAAR, Huub van – IVASIUC, Ana – KREIDE, Regina (szerk.): The Securitization of the Roma in Europe. Cham: Palgrave Macmillan, 1–25. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-77035-2_1
VILKS, Andrejs (2019): ‘Criminal Policy as a Basis for the Sustainable Development or Public Security. US-China Law Review, 16(7), 293–301. Online: https://doi.org/10.17265/1548-6605/2019.07.004
Where Have All the Burglars Gone? The Economist, 2013. július 20. Online: https://www.economist.com/briefing/2013/07/20/where-have-all-the-burglars-gone
World Prison Brief [é. n.]. Online: https://www.prisonstudies.org/world-prison-brief-data