Egy késes emberölés kriminalisztikai és büntető eljárásjogi tanulságai

doi: 10.32577/mr.2024.2.3

Absztrakt

A tanulmány egy húsz évvel ezelőtti, eddig a szakirodalomban fel nem dolgozott emberölés nyomozását és bírósági szakaszát mutatja be. Utal a vádemelés előtti és a tárgyalótermi bizonyítás fordulataira egyaránt. A tanulmány célja, hogy megfogalmazza a legfontosabb kriminalisztikai és büntetőeljárás-jogi tanulságokat, amelyek hasznosak lehetnek napjainkban is a jogalkalmazóknak.
E cél elérése érdekében a szerzők áttekintették a bűnügyben keletkezett dokumentumokat. Elemezték az elsődleges nyomozási cselekményeket, a gyanúsítotti kihallgatást, majd a helyszíni kihallgatást. Később pedig a folytatólagos terhelti kihallgatásokat is értékelték. Megjelölték az ügyészségi vád legfőbb pontjait, majd kitértek az elsőfokú bíróság bizonyítására, ítéleti indokolására. Mind az ügyészségi észrevételeket, mind a védelmi fellebbezési érveket felsorolták, amelyek alapján megszületett a másodfokú bírósági döntés.
Az esetelemzés megmutatja, hogy a kriminalisztikai első csapásnak milyen nagy jelentősége van a sikeres nyomozáshoz vezető úton. A precíz helyszíni szemle, a forró nyomos adatgyűjtés, a gyors kutatás, valamint a szakszerű (helyszíni) kihallgatás felszínre hozza az ügyben releváns bizonyítékokat. Köztük például a tárgyi bizonyítékokat, amelyek – szakértői vélemények segítségével – megerősíthetik az évszázados kriminalisztikai alapelvet: a cserehatást, az anyagmaradványok kereszteződését. És amely bizonyítékok sokkal inkább erőteljesek, mint a bizonytalan validitású poligráfos, grafológiai, pszichológiai vizsgálatok. A krimináltaktikailag mintaszerű terhelti kihallgatások hiteltelenné tehetik a későbbi védekezési változtatásokat.
Összességében a húsz évvel ezelőtt lefolytatott büntetőeljárás minden szakasza tartalmaz a mai jogalkalmazóknak is üzeneteket: a nyomozó hatóságoknak, az irányító ügyészségeknek krimináltaktikai és krimináltechnikai, a különböző szintű bíróságoknak pedig a ténykérdések objektív és alapos vizsgálatát.

Kulcsszavak:

büntetőeljárás-jog kihallgatás kriminalisztika nyomozás

Hogyan kell idézni

Fenyvesi, C., & Zsák, Z. . (2024). Egy késes emberölés kriminalisztikai és büntető eljárásjogi tanulságai. Magyar Rendészet, 24(2), 53–68. https://doi.org/10.32577/mr.2024.2.3

Hivatkozások

BUDAHÁZI Árpád (2014): Poligráf. Műszeres vallomásellenőrzés bűnügyekben. Budapest: NKE Szolgáltató Kft.

FENYVESI Csaba (2023): A kriminalisztika idődimenziója. Magyar Rendészet, 23(3), 139–148. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2023.3.8

FENYVESI Csaba – HERKE Csongor – TREMMEL Flórián (2022): Kriminalisztika. Budapest: Ludovika.

FORKER, Armin et al. (1972): Über das Wesen und einige Grundsätze des „ersten Angriffs”. Forum, (9), 404–407.

KRISPÁN István (2004): A poligráfos hazugságvizsgálatok rendőrségi alkalmazásának magyarországi múltja, jelene és jövője. Belügyi Szemle, 52(6), 42–50.

LOCARD, Edmond (1920): L’enquȇte criminelle et les méthodes scientifiques. Paris, Flammarion.

LOCARD, Edmond (1923): Manuel de technique policiѐre. Paris, Payot.

LOCARD, Edmond (1931–1940) Traité de criminalistique I–VI. Lyon, Desvigne.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.