Az iraki biztonsági erők szereplői
Copyright (c) 2024 Bosnyák Henrietta
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Huszonegy évvel ezelőtt az Egyesült Államok vezette multinacionális koalíció megtámadta, megszállta Irakot. Bagdad és vele együtt Szaddám Huszein
rezsimje elesett, majd nem sokkal ezután feloszlatták az iraki hadsereget. Az iraki kormány és karhatalom összeomlása a biztonsági helyzet romlásához, összecsapásokhoz, polgárháborús helyzethez vezetett az egész országban.
Irak huszonegy éve a közel-keleti konfliktusok egyik középpontja, ahol az amerikai beavatkozás a már meglévő belső törésvonalakat újabbakkal tetézte. A „Baaszmentesítés” eltávolította a Szaddám Huszein vezette politikai pártot, valamint minden kormányzati minisztériumot, a hozzájuk kapcsolódó vállalatokat és egyéb kormányzati intézményeket. Lényegében megszüntette a nemzet teljes kormányzati kapacitását, teljesen megváltoztatva a környezetet, amelyre a tervezők számítottak, és amelyhez stratégiát biztosítottak.2 A helyi hadsereg és rendőrség felállítása és mentorálása a hadsereg egésze számára kulcsfontosságú küldetéssé vált. Az amerikai erők a fenyegetésalapú stratégia helyett a lakosságalapú, felkelés elleni stratégiára helyezték a hangsúlyt, ami megkövetelte, hogy taktikai szinten tanácsadói csoportokat építsenek be az iraki katonai és rendőri egységekbe.3
Irak biztonsági architektúrája továbbra is összetett: gyenge képesség, széttagoltság, valamint külföldi befolyás mellett a helyzetét tovább nehezíti a kölcsönös bizalmatlanság és a szunnita lakosság alulreprezentáltsága. Mára kialakultak a különböző méretű és képességű főbb védelmi erők: a Terrorelhárítási Szolgálat, az Iraki Hadsereg, a Hashd al-Shaabi (PMF)4 és a kurd pesmerga erők, továbbá a Belügyminisztérium alá tartozó szövetségi rendőrség.5 Ennek ellenére a síita–szunnita egyensúly kialakítása a fegyveres erőkön belül, valamint az iraki milíciák integrálása az iraki haderőkbe mai napig fennálló, napirenden álló probléma.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BÉRES János (2018): Külföldi nemzetbiztonsági szolgálatok. Budapest: Zrínyi.
CIA: The World Factbook. Online: https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/iraq/#military-and-security
CORDESMAN, Anthony H. – KHAZAI, Sam – DEWIT, Daniel (2013): Shaping Iraq’s Security Forces. Center for Strategic and International Studies, 2013. december 13. Online: https://www.csis.org/analysis/shaping-iraqs-security-forces-0
DENN, William J. (2017): Muddling Through: An Analysis of Security Force Assistance in Iraq. Kansas: School of Advanced Military Studies United States Army Command and General Staff College Fort Leavenworth. Online: https://apps.dtic.mil/sti/tr/pdf/AD1038935.pdf
DURY-AGRI, Jessa Rose – KASSIM, Omer – MARTIN, Patrick (2017): Iraqi Security Forces and Popular Mobilization Forces: Orders of Battle. Institute for the Study of War (ISW).
European Asylum Support Office (2019): COI Report: Iraq – Security Situation. Online: https://doi.org.10.2847/204594
European Union Agency for Asylum (2021): Country Guidance: Iraq. Online: https://doi.org/10.2847/08247
European Union Agency for Asylum (2022): Country Guidance: Iraq. Online: https://doi.org/10.2847/122974
HADDAD, Fanar (2023): Perpetual Protest and the Failure of the post – 2003 Iraqi State. Online: Jummar, 2023. március 23. https://jummar.media/en/3101
IISS The International Institute for Strategic Studies (2019): Iran’s Networks of Influence in the Middle East. Online: https://www.iiss.org/publications/strategic-dossiers/iran-dossier/
IISS The International Institute for Strategic Studies (2023): The Military Balance. London: Taylor and Francis Group. Online: https://doi.org/10.4324/9781003400226
KIS-BENEDEK József (2018): Katonai biztonság Marokkótól Iránig. Budapest: Zrínyi.
LAWLOR, Katherine – DAVISON, Ketti: (2020): Iraq Is Fragile, Not Hopeless: How Iraq’s Fragility Undermines Regional Stability. Institute for the Study of War (ISW). Online. https://www.understandingwar.org/sites/default/files/Iraq%20is%20Fragile%2C%20Not%20Hopeless.pdf
MANSOUR, Renad (2023): The Political Logic Behind Iraq’s Fragmented Armed Forces in: The State of Iraq – 20 Years After the Invasion. Middle East Report 306. Online: https://merip.org/2023/04/the-political-logic-behind-iraqs-fragmented-armed-forces/
SARDAR, Aziz – VAN VEEN, Erwin (2019): A State with Four Armies: How to Deal with the Case of Iraq. War on the Rocks, 2019. november 11. Online: https://warontherocks.com/2019/11/a-state-with-four-armies-how-to-deal-with-the-case-of-iraq/
SIGIR (2013): Learning from Iraq. Online: https://apps.dtic.mil/sti/pdfs/ADA587236.pdf
SIGIR (2009): Hard Lessons. Online: https://apps.dtic.mil/sti/citations/ADA493696
STRATFOR (2012): An Uncertain Future for Iraq's Intelligence Services. Online: https://worldview.stratfor.com/article/uncertain-future-iraqs-intelligence-services