Az iraki biztonsági erők szereplői

Absztrakt

Huszonegy évvel ezelőtt az Egyesült Államok vezette multinacionális koalíció megtámadta, megszállta Irakot. Bagdad és vele együtt Szaddám Huszein
rezsimje elesett, majd nem sokkal ezután feloszlatták az iraki hadsereget. Az iraki kormány és karhatalom összeomlása a biztonsági helyzet romlásához, összecsapásokhoz, polgárháborús helyzethez vezetett az egész országban.
Irak huszonegy éve a közel-keleti konfliktusok egyik középpontja, ahol az amerikai beavatkozás a már meglévő belső törésvonalakat újabbakkal tetézte. A „Baaszmentesítés” eltávolította a Szaddám Huszein vezette politikai pártot, valamint minden kormányzati minisztériumot, a hozzájuk kapcsolódó vállalatokat és egyéb kormányzati intézményeket. Lényegében megszüntette a nemzet teljes kormányzati kapacitását, teljesen megváltoztatva a környezetet, amelyre a tervezők számítottak, és amelyhez stratégiát biztosítottak.2 A helyi hadsereg és rendőrség felállítása és mentorálása a hadsereg egésze számára kulcsfontosságú küldetéssé vált. Az amerikai erők a fenyegetésalapú stratégia helyett a lakosságalapú, felkelés elleni stratégiára helyezték a hangsúlyt, ami megkövetelte, hogy taktikai szinten tanácsadói csoportokat építsenek be az iraki katonai és rendőri egységekbe.3
Irak biztonsági architektúrája továbbra is összetett: gyenge képesség, széttagoltság, valamint külföldi befolyás mellett a helyzetét tovább nehezíti a kölcsönös bizalmatlanság és a szunnita lakosság alulreprezentáltsága. Mára kialakultak a különböző méretű és képességű főbb védelmi erők: a Terrorelhárítási Szolgálat, az Iraki Hadsereg, a Hashd al-Shaabi (PMF)4 és a kurd pesmerga erők, továbbá a Belügyminisztérium alá tartozó szövetségi rendőrség.5 Ennek ellenére a síita–szunnita egyensúly kialakítása a fegyveres erőkön belül, valamint az iraki milíciák integrálása az iraki haderőkbe mai napig fennálló, napirenden álló probléma.