Mikrobiális személyazonosítás
Copyright (c) 2025 Balláné Füszter Erzsébet
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az emberi mikrobiom az emberi test összes mikroorganizmusának összességét jelenti, beleértve baktériumokat, vírusokat, gombákat és egyéb mikrobákat, amelyek a test különböző részeiben/részein élnek.
A bőrrel kapcsolatos baktériumközösségek sokfélesége jóval nagyobb, mint azt korábban gondolták, és a baktériumközösségek összetétele igen nagy fokú variabilitást mutat az egyes személyek között. Számos kutatási eredmény igazolta, hogy a bőrünk felületén élő baktériumközösségek az egyénre jellemzőek, ezért logikusan vetődik fel a kérdés, hogy a tárgyakon maradt bőrbaktérium-maradványok felhasználhatók lehetnek-e kriminalisztikai célú azonosításhoz. Egy személy által megérintett tárgy felületén lévő baktériumokat össze lehet-e vetni annak a személynek a bőrén található baktériumközösséggel, akiről feltételezhető, hogy megfogta az adott tárgyat?
A mikrobiális profilalkotás a kriminalisztika egyre jobban fejlődő kutatási területe, aminek eredményeként egyre gyakrabban kerül elő a szakirodalomban a „mikrobiális kriminalisztika” fogalma, mint annak a szakterületnek a megnevezése, amelynek fő feladata az egyének azonosításának, illetve a tárgyakhoz és/vagy környezetekhez való társításának lehetősége a mikrobiális jellemzők (azaz baktériumok, gombák és vírusok) elemzése révén.
A mikrobiom-alapú forenzikus elemzés alkalmazása valós szakértői ügyekben az egyének megbízható megkülönböztetésének elérése érdekében ígéretes eszköznek tűnik, amely különösen akkor lehet hasznos, ha más azonosítási technikák nem tudnak elegendő információkat szolgáltatni.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
ASSENMACHER, Daniel M. – FIELDS, Stephen D. – CRUPPER, Scott S. (2020): Comparison of Commercial Kits for Recovery and Analysis of Bacterial DNA from Fingerprints. Journal of Forensic Sciences, 65(4), 1310–1314. Online: https://doi.org/10.1111/1556-4029.14280
BASHAN, Amir et al. (2016): Universality of Human Microbial Dynamics. Nature, 534, 259–262. Online: https://doi.org/10.1038/nature18301
BØRSTING, Claus – MORLING, Niels (2015): Next Generation Sequencing and Its Applications in Forensic Genetics. Forensic Science International: Genetics, 18, 78–89. Online: https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2015.02.002
CAVALLI-SFORZA, L. Luca (2008): Joshua Lederberg 1925–2008. Cell, 132(5), 724–725. Online: https://doi.org/10.1016/j.cell.2008.02.021
COSTELLO, Elizabeth K. et al. (2009): Bacterial Community Variation in Human Body Habitats Across Space and Time. Science, 326(5960), 1694–1697. Online: https://doi.org/10.1126/science.1177486
FIERER, Noah et al. (2010): Forensic Identification Using Skin Bacterial Communities. PNAS, 107(14), 6477–6481. Online: https://doi.org/10.1073/pnas.1000162107
FRANZOSA, Eric A. et al. (2015): Identifying Personal Microbiomes Using Metagenomic Codes. PNAS, 112(22), E2930–E2938. Online: https://doi.org/10.1073/pnas.1423854112
GERGELY Lajos (2003): Orvosi mikrobiológia. Budapest: Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztői Alapítvány.
GILBERT, Jack A. et al. (2018): Current Understanding of the Human Microbiome. Nature Medicine, 24, 392–400. Online: https://doi.org/10.1038/nm.4517
HANNIGAN, Geoffrey D. et al. (2015): The Human Skin Double-Stranded DNA Virome. Topographical and Temporal Diversity, Genetic Enrichment, and Dynamic Associations with the Host Microbiome. mBio, 6(5), e01578–15. Online: https://doi.org/10.1128/mBio.01578-15
KODAMA, Whitney A. et al. (2019): Trace Evidence Potential in Postmortem Skin Microbiomes: From Death Scene to Morgue. Journal of Forensic Sciences, 64(3), 791–798. Online: https://doi.org/10.1111/1556-4029.13949
NECKOVIC, Ana et al. (2020): Challenges in Human Skin Microbial Profiling for Forensic Science. A Review. Genes, 11(9), 1015. Online: https://doi.org/10.3390/genes11091015
OLIVEIRA, Manuela – AMORIM, António (2018): Microbial Forensics: New Breakthroughs and Future Prospects. Applied Microbiology and Biotechnology, 102(24), 10377–10391. Online: https://doi.org/10.1007/s00253-018-9414-6
PHAN, Katherine et al. (2020): Retrieving Forensic Information About the Donor Through Bacterial Profiling. International Journal of Legal Medicine, 134(1), 21–29. Online: https://doi.org/10.1007/s00414-019-02069-2
SENDER, Ron – FUCHS, Shai – MILO, Ron (2016): Are We Really Vastly Outnumbered? Revisiting the Ratio of Bacterial to Host Cells in Humans. Cell, 164(3), 337–340. Online: https://doi.org/10.1016/j.cell.2016.01.013
The Human Microbiome Project Consortium (2012): Structure, Function and Diversity of the Healthy Human Microbiome. Nature, 486, 207–214. Online: https://doi.org/10.1038/nature11234
TOZZO, Pamela et al. (2020): Skin Microbiome Analysis for Forensic Human Identification. What Do We Know So Far? Microorganisms, 8(6), 873. Online: https://doi.org/10.3390/microorganisms8060873
TURNBAUGH, Peter J. et al. (2007): The Human Microbiome Project. Nature, 449, 804–810. Online: https://doi.org/10.1038/nature06244
WILKINS, David – LEUNG, Marcus H. Y. – LEE, Patrick K. H. (2017): Microbiota Fingerprints Lose Individually Identifying Features Over Time. Microbiome, 5, 1–9. Online: https://doi.org/10.1186/s40168-016-0209-7