Két évtized sikerstratégiája:

a belga rendészeti reform előzményei és megvalósulása

Absztrakt

Bár a döntés már 1998-ban megszületett róla, idén 20 éve, 2001. január 1-jén indult útjára a belgiumi rendészeti reform. A társadalmat megrázó, súlyos bűncselekmények kudarcos kezelése miatt legitimációs válságba sodródó rendőrség néhány év alatt visszanyerte a közösség bizalmát. A közösségorientált rendészeti filozófián alapuló egységes nemzeti rendőrség nem csupán a rendészettudomány nemzetközi és hazai művelőinek általános elismerését vívta ki, hanem iránytűként szolgált az ezredforduló Európájának több rendőrségi átalakulása – így a holland, a skót, a svéd vagy az északír rendőrség reformja – számára. Tanulmányom első részében a belga rendészeti törvény, a témában született értékelések, a tudományos szakirodalom, valamint – különösen a jelenlegi helyzet bemutatása során – a belga rendőrség működéséről született újságcikkek feldolgozásával részletesen elemeztem a belga rendészeti reform előzményeit, a reform utáni belga rendőrség felépítését, valamint működése ellenőrzésének rendszerét. A második részben a változásoknak a rendészet pluralizálódását érintő vonatkozásait, valamint a belga rendőrség és a belga rendészeti rendszer értékelését ismertetem a reform első tíz évét követően és napjainkban. Az elemzés során fókuszba helyezem a rendészeti reformokat életre hívó okokat, az egységes nemzeti rendőrség demokratikus működésének biztosítását szolgáló intézkedéseket, a helyi és nemzeti biztonsági érdekek érvényesülését és az ezredforduló rendészeti reformjainak jelenlegi helyzetét. Mindezekből következtetéseket kívánok levonni arra, hogy az ezredforduló idején született rendőrségi reform miként működik a mai biztonsági problémák kezelése során.