Bűntelenség vagy büntetlenség? A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedések

Absztrakt

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 2004. május 1-jén, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba. A törvény áttörte azt a sokáig tabunak számító elvet, amely a jogi személyekkel szemben nem engedte meg büntetőjogi szankciók alkalmazását. Bár a magyar szabályozás olyan messzire nem ment, hogy elismerje a jogi személyek bűnösségét, a törvény számos ponton jelentős újítást vezetett be. A tanulmányban bemutatott példák és a statisztikai adatok azonban arra utalnak, hogy a szabályozást a gyakorlatban alig alkalmazzák: évente alig néhány esetben születik bírósági döntés intézkedés alkalmazásáról, miközben a jogi személlyel szemben alkalmazott szankcióknak fontos szerepük lehet a gazdasági élet kifehérítésében. Jelen tanulmány kísérletet tesz e hiányosság okainak feltárására, valamint javaslatokat fogalmaz meg a hatékonyabb jogalkalmazásra vonatkozóan.