A másodrendű intencionális szintű tudatelméleti diszfunkció és az impulzív agresszió. I. rész

Absztrakt

Bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a korai bántalmazás, valamint az impulzív agresszió vonása gyakran vezet a tudatelméleti funkciók elégtelenségéhez. Jelen munkánkban célunk annak feltárása volt, hogy a gyermekkori bántalmazást elszenvedett reaktív agresszorok szándék- és vélekedéstulajdonítása az egyes intencionális szinteken vajon egységesen sérült-e. Vizsgálati személyeinket erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt börtönbüntetésüket töltő fogvatartottak alkották. Eredményeink szerint a vizsgálati csoport szándék- és vélekedéstulajdonításai a kontrollcsoportéval összehasonlítva az elsőrendű intencionális szinten szignifikáns mértékben hatékonyabban, míg a másodrendű szinten jelentősen rosszabb színvonalon működnek.