Magyar Rendészet
A folyóiratról
A Magyar Rendészet tudományos folyóirat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (ezáltal a rendészettudomány szakterületéhez) tudományos periodikája. A periodika elsődleges szakmai célkitűzése a rendészettudomány egyetemi szintű oktatásának támogatása, új tudományos eredmények közzététele, valamint szakmai tudományos fórum és publikációs lehetőség biztosítása. Tudományterületi fókusza a rendészettudomány, valamint a bűnügyi tudományok, kellő nyitottsággal a többi tudományterületről a kapcsolódó tudományos eredményekre és az interdiszciplináris megközelítésre.
Online First
Objective: The aim of the study is to analyze the volume The Last Service edited by the National Defense Service, which explores the moral and organizational dimensions of the Hungarian police profession through the lives of ten police officers who died heroically. The review examines how remembrance becomes a building block of police identity, morality, and community culture.
Methodology: The research is based on qualitative content analysis, which interprets the narratives of the volume’s ten chapters within the framework of
organizational culture and memory theory. The study contextualizes the social construction of police heroism by drawing on international literature sources.
Findings: The stories of the heroic dead are imprints of the history of policing after the change of regime: armed robberies, the integration of the border guard, and anti-terrorist operations all reflect the changing but constantly risky nature of the police profession. Commemorations strengthen comradely cohesion, reduce organizational cynicism, and offer a moral example for young police officers.
Value: The volume – and its scholarly processing – contributes to the cultivation of the institutional memory of the Hungarian police and the strengthening of its identity. Heroic memory is not only mourning, but also the self-sustaining
force of police culture: through the heroes of the past, police officers of the present also gain meaning, moral direction, and community pride for their profession.
Cél: A tanulmány célja a Nemzeti Védelmi Szolgálat által szerkesztett Az utolsó szolgálat című kötet elemzése, amely tíz hősi halált halt rendőr életútján keresztül tárja fel a magyar rendőrség hivatásának erkölcsi és szervezeti dimenzióit. A recenzió vizsgálja, miként válik az emlékezés a rendőri identitás, morál és közösségi kultúra építőelemévé.
Módszertan: A kutatás kvalitatív tartalomelemzésre épül, amely a kötet tíz fejezetének narratíváit szervezeti kultúra és emlékezetelméleti keretben értelmezi. A vizsgálat nemzetközi szakirodalomi forrásokra támaszkodva helyezi kontextusba a rendőri hősiesség társadalmi konstrukcióját.
Megállapítások: A hősi halottak történetei a rendszerváltás utáni rendészettörténet lenyomatai: a fegyveres rablások, a határőrség integrációja és a terrorellenes műveletek mind a rendőri hivatás változó, de állandóan kockázatos természetét tükrözik. A megemlékezések erősítik a bajtársi kohéziót, csökkentik a szervezeti cinizmust, és morális példát kínálnak a fiatal rendőrök számára.
Érték: A kötet – és annak tudományos feldolgozása – hozzájárul a magyar rendőrség intézményi emlékezetének ápolásához és identitásának megerősítéséhez. A hősi emlékezet nemcsak gyász, hanem a rendőri kultúra önfenntartó ereje: a múlt hősei által a jelen rendőrei is értelmet, erkölcsi irányt és közösségi büszkeséget nyernek hivatásukhoz.
A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese, a Dunaújvárosi Egyetem adjunktusa és címzetes egyetemi docense. Elsődleges kutatási területe a rendészeti stratégiák, rendészeti reformok, valamint a rendészet állami és nem állami szereplőinek együttműködése (plural policing). ORCID: 0000-0003-2677-1623
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Árpád" ["hu_HU"]=> string(7) "Árpád" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Budavári" ["hu_HU"]=> string(9) "Budavári" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(17) "könyvismertetés" [1]=> string(19) "szervezeti kultúra" [2]=> string(20) "rendészettörténet" [3]=> string(23) "hősök a rendőrségen" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(11) "book review" [1]=> string(22) "organizational culture" [2]=> string(14) "police history" [3]=> string(20) "heroes in the police" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#876 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(42530) ["id"]=> int(6564) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8618) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Három paradigma, két évtized – Paradigmaváltások az EU terrorizmus elleni politikájában Az EU terrorizmusellenes stratégiáinak összehasonlító elemzése 2005 – 2020 – 2024/2025
Introduction: Over the past two decades, the European Union’s counter-terrorism policy has been articulated through several comprehensive strategic documents that responded to different security challenges and institutional contexts. However, it remains insufficiently explored to what extent these documents represent genuine paradigm shifts and what structural logic has guided the evolution of the EU’s approach.
Objectives: The aim of this study is to provide a comparative analysis of the EU’s counter-terrorism strategies, with a particular focus on changes in their strategic orientation.
Methodology: The research is based on qualitative document analysis of the European Union Counter-Terrorism Strategy (2005), the Counter-Terrorism Agenda (2020), the 2024 Council Conclusions, and the 2025 ProtectEU Strategy. Within a historical approach grounded in European terrorism trends, the study compares the circumstances of their adoption, threat perceptions, and strategic objectives.
Results: The analysis demonstrates that the three strategic periods represent distinct security policy paradigms. The 2005 strategy primarily adopted a reactive, state-centred, and attack-focused approach, shaped by the impact of 9/11 and the Madrid and London attacks. The 2020 Counter-Terrorism Agenda responded to the growing importance of radicalisation, prevention, and the online environment within a more integrated institutional framework. The 2024–2025 documents interpret terrorism within the broader context of hybrid threats, geopolitical instability, and technological risks, placing emphasis on resilience, critical infrastructure protection, and societal preparedness. Accordingly, the strategic logic has shifted from a traditional counter-terrorism approach towards comprehensive security policy integration.
Conclusion: The study concludes that the EU’s counter-terrorism policy has not merely evolved incrementally but has undergone fundamental paradigm shifts in several phases. The focus has moved from reaction to prevention, and subsequently to complex threat management. A particularly important direction for future research is the examination of terrorism within the broader system of complex security threats.
" ["hu_HU"]=> string(2621) "Bevezetés: Az Európai Unió terrorizmus elleni politikája az elmúlt két évtizedben több átfogó stratégiai dokumentumban öltött testet, amelyek eltérő biztonsági kihívásokra és intézményi környezetre reflektáltak. Ugyanakkor kevéssé feltárt, hogy ezek a dokumentumok mennyiben képviselnek valódi paradigmaváltást, és milyen strukturális logika mentén alakult át az uniós megközelítés.
Célkitűzések: A tanulmány célja az EU terrorizmus elleni stratégiáinak összehasonlító elemzése, különös tekintettel azok stratégiai irányváltásaira.
Módszertan: A kutatás kvalitatív dokumentumelemzésen alapul, amely az EU Terrorizmusellenes Stratégia 2005 (The European Union Counter-Terrorism Strategy), az EU Terrorizmusellenes Program 2020 (EU Counter-Terrorism Agenda), a 2024-es tanácsi következtetések és a 2025-ös ProtectEU stratégia (EU belső biztonsági stratégia) szövegének tartalmi vizsgálatára épül. Az elemzés során az európai terrorizmus trendjeire épülő történeti megközelítés keretében kerül sor a stratégiai dokumentumok keletkezési körülményeinek, fenyegetésértelmezésének és célrendszerének összehasonlítására.
Eredmények: Az elemzés kimutatja, hogy a három korszak eltérő biztonságpolitikai paradigmákat testesít meg. A 2005-ös Stratégia alapvetően reaktív, államközpontú és terrorcselekmény-fókuszú megközelítést alkalmazott, a 9/11 és a madridi, illetve londoni merényletek hatására. A 2020-as Terrorizmusellenes Program már a radikalizáció, a megelőzés és az online tér szerepének erősödésére reagált, integráltabb intézményi keretben. A 2024–2025-ös dokumentumok pedig a terrorizmust a hibrid fenyegetések, geopolitikai instabilitás és technológiai kockázatok összefüggésrendszerében értelmezik, hangsúlyt helyezve a reziliencia, az infrastruktúra-védelem és a társadalmi ellenálló képesség erősítésére. A stratégiai logika így a klasszikus terrorellenes megközelítéstől a komplex biztonságpolitikai integráció irányába mozdult el.
Konklúzió: A tanulmány megállapítja, hogy az EU terrorizmus elleni politikája nem pusztán evolúciós módon fejlődött és frissült, hanem több szakaszban alapvető szemléletváltáson ment keresztül. A hangsúly a reakcióról a megelőzésre, majd a komplex fenyegetéskezelésre helyeződött át. A jövőbeni kutatások számára különösen fontos irány a terrorizmus komplex fenyegetések rendszerében való elhelyezkedésének vizsgálata.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "A Comparative Analysis of the EU’s Counter-Terrorism Strategies 2005 – 2020 – 2024/2025" ["hu_HU"]=> string(96) "Az EU terrorizmusellenes stratégiáinak összehasonlító elemzése 2005 – 2020 – 2024/2025" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(87) "Three Paradigms, Two Decades – Paradigm Shifts in the EU’s Counter-Terrorism Policy" ["hu_HU"]=> string(96) "Három paradigma, két évtized – Paradigmaváltások az EU terrorizmus elleni politikájában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#927 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11457) ["email"]=> string(23) "szabo.hedvig@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8862) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0000-8403-8943" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Hedvig" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#875 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11456) ["email"]=> string(23) "remai.daniel@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8862) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-5664-0977" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(58) "NKE Rendészettudományi Kar, Terrorelhárítási Tanszék" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(40) "tanársegés, mb. tanszékvezető
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Rémai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Dániel" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(11) "terrorizmus" [1]=> string(25) "terror ellenes stratégia" [2]=> string(14) "Európai Unió" [3]=> string(10) "stratégia" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(9) "terrorism" [1]=> string(23) "counter terror strategy" [2]=> string(14) "European Union" [3]=> string(8) "strategy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#922 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(44758) ["id"]=> int(6674) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8862) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Trust, Risk and Public Willingness to Cooperate with the Police Evidence from a Mixed-Methods Study
Objective: Previous research into public trust in the police has focused on cooperativeness as an outcome massively influenced by trust. Nevertheless, our understanding of the relationship between different types of trust and citizens’ propensity to support policing remains insufficient, especially regarding personal risk. This study examines how perceptions of the police as fair, effective and community-oriented organisation influence cooperation. It also explores whether trust remains a predictor in instances where assistance involves higher personal or social costs.
Methodology: A mixed-methods approach was used, including a survey of 319 residents, exploratory factor analysis (EFA) and structural equation modelling (SEM), and follow-up focus groups to identify the barriers residents encountered when trying to collaborate in situations involving heightened risk. EFA is a method of uncovering hidden patterns in people’s responses. When a questionnaire contains many items, the answers often cluster together in meaningful ways. EFA identifies these clusters and shows which items belong to the same underlying concept. Structural equation modelling (SEM) shows how different concepts are connected, which concepts lead to specific outcomes, and how strong each connection is. The quantitative analysis found three dimensions of trust: procedural justice, distributive justice and police effectiveness, alongside community commitment. Cooperation proved to be a two-factor structure consisting of obedience and voluntary assistance to the police.
Findings: Trust was only a significant predictor of cooperative behaviour in low-risk situations involving minor incidents or transgressions, and where little personal vulnerability was evident. Willingness to report violations of more serious rules (assaults, drug sales or corruption) did not scale similarly with trust. Common barriers related to fear of reprisal, lack of trust in the system and possible social or professional consequences were supported by qualitative data.
Value: This research demonstrates that trust can promote cooperation, but only when individuals do not feel personally vulnerable. It highlights the need for contemporary campaigns that promote secure, responsible institutional environments to increase public participation.
" } ["subtitle"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(35) "Evidence from a Mixed-Methods Study" } ["title"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(63) "Trust, Risk and Public Willingness to Cooperate with the Police" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#931 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11258) ["email"]=> string(26) "massimo.manzin@policija.si" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8722) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "SI" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0007-9203-7685" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:23:"Police College Slovenia";}" ["hu_HU"]=> string(49) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:23:"Police College Slovenia";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Massimo" ["hu_HU"]=> string(7) "Massimo" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Manzin" ["hu_HU"]=> string(6) "Manzin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#930 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11648) ["email"]=> string(23) "Lippai.Zsolt@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8722) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "SI" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0006-5227-825X" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Cene" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Bavec" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#924 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11649) ["email"]=> string(23) "Lippai.Zsolt@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8722) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "SI" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0007-7700-958X" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Vanesa" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Škornik" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(19) "trust in the police" [1]=> string(18) "procedural justice" [2]=> string(20) "distributive justice" [3]=> string(45) "police effectiveness and community commitment" [4]=> string(18) "public cooperation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#933 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(44814) ["id"]=> int(6675) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8722) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Aktuális szám
Megjelent: 2026-02-10
ISSN 1586-2895 (print) ISSN 1787-050X (online)