A kompenzálatlan hőterhelést előidéző mikroklimatikus viszonyok kialakulásának dinamikája a tűzoltó védőruházatban
Copyright (c) 2026 Somogyi Zoltán

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Jelen kutatás a tűzoltó védőruházaton belüli mikroklíma változásainak dinamikáját és hatását vizsgálta a maghőmérsékletre. A vizsgálat alapkérdése volt, hogy kialakulhatnak-e hőterhelést előidéző mikroklimatikus tényezők a tűzoltó védőruházatban a beavatkozások kezdeti szakaszában a tényleges tűzoltást megelőzően. Hogyan változik a maghőmérséklet és bőrhőmérséklet, milyen ütemben alakul ki a kompenzálatlan hőterhelés? Van-e lényeges különbség azonos munkavégzés és külső környezeti feltételek mellett védőruházatot viselve és sportruházatban végrehajtott terhelés élettani mutatói között. A bevetési ruhában (BEV) és a sportruházatban végzett (kontroll, KON) 35 perc időtartamú 9±1 MET egységben megszabott terheléses vizsgálaton a csoportok közötti eredmények alapján két csoport maghőmérséklet (Tc) értékei között jelentős eltérés mutatkozott. BEV-csoportban (átlag [M] = 38,36; szórás [SD] = 0,116) és a KON-csoportban (M = 37,99; SD = 0,055) a Tc-értékek szignifikáns (p = 0,010) különbséget mutattak. A teszt végén detektált pulzusszámok (HR) esetében a BEV (M = 163,4; SD = 8,414) és KON (M = 133; SD=9,848) csoportok között a statisztikai elemzés szintén jelentős különbséget mutatott ki (p = 0,0127). Az adatokból láható, hogy azonos külső terhelés mellett a kontrollcsoportban sem a maghőmérséklet, sem a bőrhőmérséklet, sem a pulzusszám nem éri el a BEV-csoport értékeit. A védőruházaton belüli mikroklímára jellemző volt, hogy a teszt végén az átlagos légréshőmérséklet 33,58°C, (SD 1,03), és a relatív páratartalom 80,95% (SD 9,89) volt. Az eredmények alapján igazolható a feltételezés, hogy a beavatkozások kezdeti szakaszában olyan mikroklimatikus viszonyok alakulhatnak ki a védőruházatban, amelyek kompenzálatlan hőterhelés kialakulásához vezethetnek. A mérési adatok további matematikai és statisztikai elemzései kimutatták, hogy a BEV-csoport tagjainál a kompenzálatlan hőterhelést jelző markerek jellemzően a 15. és 18. perc között jelentek meg.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BORG, Gunnar A. (1982): Psychophysical Bases of Perceived Exertion. Medicine & Science in Sports & Exercise, 14(5), 377–381. Online: https://doi.org/10.1249/00005768-198205000-00012
CARLTON, Andrew – ORR, Robin Marc (2015): The Effects of Fluid Loss on Physical Performance: A Critical Review. Journal of Sport and Health Science, 4(4), 357–363. Online: https://doi.org/10.1016/j.jshs.2014.09.004
CHEUNG, Stephen S. – LEE, Jason K.W. – OKSA, Juha (2016): Thermal Stress, Human Performance, and Physical Employment Standards. Applied Physiology, Nutrition, and Metabolism, 41(2), 148–164. Online: https://doi.org/10.1139/apnm-2015-0518
CHEUNG, Stephen S. et al. (2000): The Thermophysiology of Uncompensable Heat Stress. Physiological Manipulations and Individual Characteristics. Sports Medicine, 29(5), 329–359. Online: https://doi.org/10.2165/00007256-200029050-00004
DICKHUTH, Hans-Hermann (2005): Táplálkozás, hő-, víz-, elektrolit-háztartás és a testi aktivitás. In Sportélettan, sportorvostan. Budapest: Dialóg Campus.
DOS SANTOS, Lopes Marcel et al. (2025): The Metabolic Demand of Firefighting: A Systematic Review. Physiologia, 5(2), 12. Online: https://doi.org/10.3390/physiologia5020012
HANCOCK, P. A. – VASMATZIDIS, I. (2003): Effects of Heat Stress on Cognitive Performance: The Current State of Knowledge. International Journal of Hyperthermia, 19(3), 355–372. Online: https://doi.org/10.1080/0265673021000054630
HOLMÉR, Ingvar (2006): Protective Clothing in Hot Environments. Industrial Health, 44(3), 404–413. Online: https://doi.org/10.2486/indhealth.44.404
HORVÁTH Lilla (2023): A tűzoltó egyéni védőeszközök fejlesztési lehetőségei ergonómiai szempontok alapján. In PADÁNYI József – GŐCZE István (szerk.): Húsz év a katonai műszaki tudományok szolgálatában. Budapest: Ludovika, 71–79.
JETTÉ, M. – SYDNEY, K. – BLÜMCHEN, G. (1990): Metabolic Equivalents (METS) in Exercise Testing, Exercise Prescription, and Evaluation of Functional Capacity. Clinical cardiology, 13(8), 555–565. Online: https://doi.org/10.1002/clc.4960130809
JUDELSON, Daniel A. et al. (2007): Hydration and Muscular Performance: Does Fluid Balance Affect Strength, Power and High-Intensity Endurance? Sports Medicine, 37, 907–921. Online: https://doi.org/10.2165/00007256-200737100-00006
KANYÓ Ferenc – VÁSÁRHELYI-NAGY Ildikó (2021): A beavatkozó tűzoltói állomány kompetencia alapú fizikai állapotfelmérése. Védelem Tudomány, 6(1), 204–217. Online: https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/13455
KHAKPOUR, Ariana – GIBBONS, Michael – CHANDRA, Sanjeev (2021): Effect of Moisture Condensation on Vapour Transmission Through Porous Membranes. Journal of Industrial Textiles, 51(2_suppl), 1931–1951. Online: https://doi.org/10.1177/15280837211014239
KUTASI Csaba (2025): A tűzoltó-védőruházatok főbb jellemzői. Magyar Textiltechnika, 73(2), 16–22. Online: https://tmte.hu/wp-content/uploads/2025/05/MTT2025_2_16_Tuzolto.pdf
MOSTELLER, Randhawa D (1987): Simplified Calculation of Body Surface Area. New England Journal of Medicine, 317(17), 1098. Online: https://doi.org/10.1056/nejm198710223171717
NFPA 1582 Standard on Comprehensive Occupational Medical Program for Fire Departments (2022). NFPA. Online: https://www.nfpa.org/codes-and-standards/nfpa-1582-standard-development/1582
PAVLIK Gábor (2019): Élettan-sportélettan. Budapest: Medicina.
PÁNTYA Péter (2018): A Katasztrófavédelem beavatkozó hatékonyságának fejlesztése a tűzoltósági területen. Hadmérnök, 13(Különszám), 109–144. Online: http://www.hadmernok.hu/180kofop_07_pantya.pdf
RAVANELLI, Nicolas – BONGERS, Coen – JAY, Ollie (2019). The Biophysics of Human Heat Exchange. In PÉRIARD, Julien – RACINAIS, Sébastien (szerk.) Heat Stress in Sport and Exercise. Cham: Springer, 29–43. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-93515-7_2
SCHMIT, Cyril et al. (2017): Cognitive Functioning and Heat Strain: Performance Responses and Protective Strategies. Sports Medicine, 47,1289–1302. Online: https://doi.org/10.1007/s40279-016-0657-z
SMITH, Denise L. – MANNING, T. – PETRUZZELLO, S. (2001): Effect of Strenuous Live-Fire Drills on Cardiovascular and Psychological Responses of Recruit Firefighters. Ergonomics, 44(3), 244–254. Online: https://doi.org/10.1080/00140130121115
SMITH, Denise L. et al. (2008): Firefighter Fatalities and Injuries: The Role of Heat Stress and PPE. Champaign, IL: Firefighter Life Safety Research Center, Illinois Fire Service Institute, University of Illinois at Urbana-Champaign. Online: https://www.fsi.illinois.edu/documents/research/FFLSRC_FinalReport.pdf
THOMPSON, Catherine et al. (2023): Do Extreme Temperatures Affect Cognition? A Short Review of the Impact of Acute Heat Stress on Cognitive Performance of Firefighters. Frontiers in Psychology, 14, 1270898. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.1270898
VITRAI József (2021): Cikkismertetés: A Magas hőmérséklet egészségkockázata. Egészségfejlesztés, 62(4), 86–91. Online: https://doi.org/10.24365/ef.v62i4.7242