A dezinformáció terjesztésével szemben hozott európai uniós intézkedések vizsgálata
Az EUvsDisinfo adatbázisának elemzése
Copyright (c) 2025 Dub Máté
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A 21. század technológiai forradalma és a különböző online platformok gyors fejlődése társadalmunkat új biztonsági kihívások elé állította, amelyek között azonosíthatjuk az álhírek és a dezinformáció terjedését. Az orosz–ukrán háború során különösen felerősödtek ezek a problémák, hiszen a konfliktus az online térben is megjelenő dezinformációs kampányokkal párosult, amelyek céljai között azonosíthatjuk a társadalmi, politikai és katonai befolyásolást. Jelen tanulmány középpontjában az Európai Unió álhírekkel és dezinformációval szembeni szabályozási környezete és gyakorlati intézkedései, illetve mindezek hatékonyságának vizsgálata szerepel. Az empirikus vizsgálatok során az EUvsDisinfo platform adatainak automatizált elemzésével bemutatom a dezinformációs kampányok földrajzi, nyelvi és tematikus mintázatait, illetve a hamis narratívák mögött meghúzódó összefüggéseket. Az eredmények rávilágítanak, hogy a hamis információk terjesztése jól strukturált, tudatosan megtervezett narratívák köré szerveződik, amelyek jelentős geopolitikai és társadalmi következményekkel járhatnak, a jelenség sikerében pedig nem csupán technológiai tényezők, hanem az emberi döntéshozatal és a médiafogyasztási szokások is meghatározó szerepet játszanak. Mindezek vonatkozásában a jövőbeni intézkedések tervezése során elengedhetetlen, hogy az EU és a tagállamok az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyezzen a társadalmi tudatosság növelésére, a médiaértés fejlesztésére, valamint az emberközpontú megközelítések integrálására is.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
ALLCOTT, Hunt – GENTZKOW, Matthew (2017): Social Media and Fake News in the 2016 Election. Journal of Economic Perspectives, 31(2), 211–236. Online: https://doi.org/10.1257/jep.31.2.211
BERDUD, Carlos Espaliú (2024): The EU Code of Practice on Disinformation. An Example of the Self-Regulatory Trend in International and European Law. VISUAL Review, International Visual Culture Review / Revista Internacional de Cultura, 16(2), 95–109. Online: https://doi.org/10.62161/revvisual.v16.5217
BRADSHAW, Samantha – HOWARD, Philip N. (2019): The Global Disinformation Order: 2019 Global Inventory of Organised Social Media Manipulation. Oxford: University of Oxford. Online: https://digitalcommons.unl.edu/scholcom/207/
BROGI, Elda – DE GREGORIO, Giovanni (2024): From the Code of Practice to the Code of Conduct? Navigating the Future Challenges of Disinformation Regulation. Journal of Media Law, 16(1), 38–46. Online: https://doi.org/10.1080/17577632.2024.2362480
CINELLI, Matteo et al. (2021): The Echo Chamber Effect on Social Media. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(9), e2023301118. Online: https://doi.org/10.1073/pnas.2023301118
COLOMINA SALÓ, Carme – PÉREZ-SOLER, Susana (2022): Information Disorder in the European Union: Building a Regulatory Response. Revista CIDOB d’Afers Internacionals, (131), 141–161. Online: https://doi.org/10.24241/rcai.2022.131.2.141
DE BRUIN, Kiki et al. (2021): News Avoidance during the Covid-19 Crisis: Understanding Information Overload. Digital Journalism, 9(9), 1286–1302. Online: https://doi.org/10.1080/21670811.2021.1957967
DEL VICARIO, Michela et al. (2016): The Spreading of Misinformation Online. Proceedings of the National Academy of Sciences, 113(3), 554–559. Online: https://doi.org/10.1073/pnas.1517441113
EEAS Launches a New Tool to Help Navigate in Disinformation Environment. EEAS, 2022. október 20. Online: https://www.eeas.europa.eu/delegations/ukraine/eeas-launches-new-tool-help-navigate-disinformation-environment_en
European Commission [é. n. a]: Fighting Disinformation. Online: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/coronavirus-response/fighting-disinformation_en
European Commission [é. n. b]: The Code of Practice on Disinformation (2022). Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/code-practice-disinformation
European Commission (2022): 2022 Strengthened Code of Practice on Disinformation. 2022. június 16. Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/2022-strengthened-code-practice-disinformation
FERRARA, Emilio et al. (2016): The Rise of Social Bots. Communication of the ACM, 59(7), 96–104. Online: https://doi.org/10.1145/2818717
FLETCHER, Richard – NIELSEN, Rasmus Kleis (2017) Are People Incidentally Exposed to News on Social Media? A Comparative Analysis. New Media & Society, 20(7), 2450–2468. Online: https://doi.org/10.1177/1461444817724170
GORWA, Robert – BINNS, Reuben – KATZENBACH, Christian (2020): Algorithmic Content Moderation: Technical and Political Challenges in the Automation of Platform Governance. Big Data & Society, 7(1). Online: https://doi.org/10.1177/2053951719897945
LEITE, João A. et al. (2024): EUvsDisinfo: a Dataset for Multilingual Detection of Pro-Kremlin Disinformation in News Articles. ArXiv, 2024. június 18. Online: https://arxiv.org/html/2406.12614v1
Managing the COVID-19 Infodemic: Promoting Healthy Behaviours and Mitigating the Harm from Misinformation and Disinformation. WHO, 2020. szeptember 23. Online: https://www.who.int/news/item/23-09-2020-managing-the-covid-19-infodemic-promoting-healthy-behaviours-and-mitigating-the-harm-from-misinformation-and-disinformation
NEWMAN, Nic et al. (2021): Reuters Institute Digital News Report 2021. 10th Edition. Online: https://doi.org/10.60625/risj-7khr-zj06
SHAO, Chengcheng et al. (2018): The Spread of Low-Credibility Content by Social Bots. Nature Communications, 9(1), 4787. Online: https://doi.org/10.1038/s41467-018-06930-7
TANDOC Jr., Edson C. et al. (2018): Defining „Fake News”. A Typology of Scholarly Definitions. Digital Journalism, 6(2), 137–153. Online: https://doi.org/10.1080/21670811.2017.1360143
To Challenge Russia’s Ongoing Disinformation Campaigns: Eight Years of EUvsDisinfo. EUvsDisinfo, 2023. július 5. Online: https://euvsdisinfo.eu/to-challenge-russias-ongoing-disinformation-campaigns-eight-years-of-euvsdisinfo/
VOSOUGHI, Soroush et al. (2018): The Spread of True and False News Online. Science, 359(6380), 1146–1151. Online: https://doi.org/10.1126/science.aap9559
WARDLE, Claire – DERAKHSHAN, Hossein (2017): Information Disorder: Toward an Interdisciplinary Framework for Research and Policymaking. Strasbourg: Council of Europe. Online: http://tverezo.info/wp-content/uploads/2017/11/PREMS-162317-GBR-2018-Report-desinformation-A4-BAT.pdf
Jogi források
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32022R2065
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/900 rendelete (2024. március 13.) a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:L_202400900