Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek baleset-megelőzési lehetőségei a mesterséges intelligencia segítségével

doi: 10.32567/hm.2025.2.1

Absztrakt

A mesterséges intelligencia nem új keletű technológia, széles körű alkalmazhatósága valamennyi gazdasági ágazatban ismertté tette. Az emberi gondolkodás alapján mintázott algoritmusok segítségével folyamatok automatizálhatók, a munkavállalók által nem kedvelt munkafázisok kiválthatók, a tevékenységek megkönnyíthetők. A gépi tanulás folyamatos, fejlődése nagymértékű és gyors. A mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazása a megfelelő kereteken belül (etikusság, kellő kritikai szemlélet) hatékonyságnövelő, költséghatékony és jelentős mértékben csökkentheti az emberi hibából eredő kockázatokat. Ez utóbbi kapcsán van a mesterséges intelligenciának létjogosultsága a munkavédelemben is. Főként azokban az esetekben, amikor egyes események kapcsán az összes lehetséges kimenet felvázolása, az emberi tényezők kiküszöbölése korlátozottan lehetséges. Kiváltképpen akkor, ha nem „hagyományos”, hanem veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről van szó. A mesterségesintelligencia-eszközök tudásának felmérése, a fejlesztési irányok kijelölése szükséges ahhoz, hogy ezekben az esetekben is jól alkalmazhatók legyenek, hatékonyan működjenek. A legfontosabb kérdés a téma kapcsán, hogy az AI-modellek képesek-e feltérképezni az események valamennyi lehetséges kimenetelét, az esetleges kockázatokat olyan formán, hogy az emberi tényezőt sem hagyják ki, illetve képesek-e megfogalmazni az intézkedéseket az esetleges kockázatok megelőzése, csökkentése érdekében.

Kulcsszavak:

mesterséges intelligencia seveso gépi tanítás kockázatelemzés fejlesztés

Hogyan kell idézni

Fráter-Szegedi, J. (2026). Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek baleset-megelőzési lehetőségei a mesterséges intelligencia segítségével. Hadmérnök, 20(2), 5–20. https://doi.org/10.32567/hm.2025.2.1

Hivatkozások

BEKEY, George A. (2005): Autonomous Robots: From Biological Inspiration to Implementation and Control. Cambridge, MA: MIT Press.

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (2020): A digitalizáció és a munkavédelem. Az EU-OSHA kutatási programja. Online: https://osha.europa.eu/sites/default/files/Digitalisation_and_OSH_HU.pdf

FEHÉR Krisztián – KÖKÉNYESI-BARTOS Attila – BÁRTFAI Barnabás (2020): Mesterséges intelligencia, avagy Pandora digitális szelencéje. Budapest: BBS-Info Kft.

HOFFMANN Imre – LÉVAI Zoltán – KÁTAI-URBÁN Lajos – VASS Gyula (2015): Iparbiztonság Magyarországon. Védelem Online, 22(1), 1–12. Online: https://www.vedelem.hu/letoltes/anyagok/549-dr-hoffmann-imre-dr-levai-zoltan-dr-katai-urban-lajos-dr-vass-gyula.pdf

RSOE-EDIS [é. n.]: Esemény definíciók. Online: https://rsoe-edis.org/eventDefinitions

SIBA László szerk. (1989): Oxford számítástechnikai értelmező szótár. Budapest: Novotrade Kiadó.

SZATMÁRY Zoltán (2003): Súlyos üzemzavar a Paksi Atomerőműben. Fizikai Szemle, 53(8), 266–271. Online: https://fizikaiszemle.elft.hu/archivum/fsz0308/szatmary0308.html

ZÁKÁNYI Balázs – FODOR Ádám – ZÁKÁNYINÉ MÉSZÁROS Renáta (2024): A munkavédelemben alkalmazható mesterséges intelligencia alkalmazásának morális és etikai kérdései. Multidiszciplináris Tudományok, 14(4), 353–367. Online: https://doi.org/10.35925/j.multi.2024.4.29

Jogi források

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módostásáról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100128.tv

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100219.kor