A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló hallgatók perspektívái a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és kockázatairól, 1. rész

Szakirodalmi áttekintés

doi: 10.32567/hm.2025.1.10

Absztrakt

Napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) a modern technológiák egyik legmeghatározóbb eleme, amely új típusú lehetőségeket és kihívásokat teremt a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon. Az MI képes személyre szabott tanulási élményt nyújtani, megkönnyítve a diákok számára a tananyagok elsajátítását és az egyéni igényekhez igazított fejlődést. A felsőoktatás mellett a munkaerőpiacon is észlelhető változásokat idéz elő, mivel egyrészt új foglalkoztatási formákat hoz létre, másrészt bizonyos munkakörök megszűnéséhez vezet, miközben a digitális készségek és az innováció iránti igényt erősíti. Mindazonáltal az új technológia térhódítása olyan kihívásokat is magában hordoz, mint a munkahelyi egyenlőtlenségek fokozódása és az etikai dilemmák kezelése. A szerzők kutatásukban a bölcsészet-, a társadalomtudományi és a pedagógia szakos hallgatók attitűdjeit, jövőképét és MI-használatra való nyitottságát vizsgálták, különös tekintettel a technológia kockázataira és lehetőségeire. A kvantitatív kutatás keretében 1027 hallgatót kérdeztek meg, akik egy kérdőív segítségével osztották meg véleményüket az MI-vel kapcsolatos ismereteikről, attitűdjeikről és használati szokásaikról. A kiértékelés során statisztikai módszerekkel vizsgálták a megkérdezett hallgatók válaszait. A szerzők kutatásukkal rámutatnak arra, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése és az MI etikus használatának oktatása kulcsfontosságú a hallgatók munkaerőpiaci felkészítésében. A technológia gyors fejlődése miatt elengedhetetlen, hogy a felsőoktatás és a munkaerőpiac szereplői rugalmasan alkalmazkodjanak, és hogy az emberek megtanuljanak sikeresen alkalmazkodni az új környezethez. A tanulmány első része a szakirodalmi háttér feltárására és a releváns előzetes kutatások elemzésére összpontosít, míg a második rész az empirikus vizsgálat részletezésével és annak eredményeinek bemutatásával foglalkozik.

Kulcsszavak:

mesterséges intelligencia felsőoktatás munkaerőpiac attitűd-vizsgálat kvantitatív elemzés

Hogyan kell idézni

Bányász-Váczi, K. B., & Rajki, Z. (2025). A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló hallgatók perspektívái a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és kockázatairól, 1. rész: Szakirodalmi áttekintés. Hadmérnök, 20(1), 187–201. https://doi.org/10.32567/hm.2025.1.10

Hivatkozások

A Corvinus Egyetem hallgatóinak többsége használ mesterséges intelligenciát. HR Portal, 2023. június 21. Online: https://www.hrportal.hu/c/a-corvinus-egyetem-hallgatoinak-tobbsege-hasznal-mesterseges-intelligenciat-20230621.html

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci vetületei. Makronóm, 2023. július 18. Online: https://makronom.eu/2023/07/18/a-mesterseges-intelligencia-munkaeropiaci-vetuletei/

ACEMOGLU, Daron et al. (2022): Artificial Intelligence and Jobs: Evidence from Online Vacancies. Journal of Labor Economics, 40(S1), S293–S340. Online: https://doi.org/10.1086/718327

AL MURSHIDI, Ghadah et al. (2024): How Understanding the Limitations and Risks of Using ChatGPT Can Contribute to Willingness to Use. Smart Learnong Environments, 11(1). Online: https://doi.org/10.1186/s40561-024-00322-9

ARRUZZA, Elio (2024): Radiography Students’ Perceptions of Artificial Intelligence in Medical Imaging. Journal of Medical Imaging and Radiation Sciences, 55(2), 258–263. Online: https://doi.org/10.1016/j.jmir.2024.02.014

BALABDAOUI, Fadoua et al. (2024): A Survey on Students’ Use of AI at a Technical University. Discover Education, 3(1). Online: https://doi.org/10.1007/s44217-024-00136-4

BENUYENAH, Vic – DEWNARAIN, Senika (2024): Students’ Intention to Engage With ChatGPT and Artificial Intelligence in Higher Education Business Studies Programmes: An Initial Qualitative Exploration. International Journal of Distance Education Technologies, 22(1), 1–21. Online: https://doi.org/10.4018/IJDET.348061

BONCZ Bettina – SZABÓ Zsolt Roland (2022): A mesterséges intelligencia munkaerő-piaci hatásai. Hogyan készüljünk fel? Vezetéstudomány, 53(2), 68–80. Online: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.02.06

CUI, Zhongliang – LIU, Jing (2022): A Study on Two Conditions for the Realization of Artificial Empathy and Its Cognitive Foundation. Philosophies, 7(6), 135. Online: https://doi.org/10.3390/philosophies7060135

DABIRIAN, Amir – SWARAT, Su (2024): Artificial Intelligence in Higher Education: Community Perceptions at a Large U.S. University. IT Professional, 26(4), 92–96. Online: https://doi.org/10.1109/MITP.2024.3434068

DAVOYAN, Ashot (2021): The Impact of Artificial Intelligence on Work, Education, Mobility and Economy. In ARAI, Kohei – KAPOOR, Supriya – BHATIA, Rahul (szerk.): Proceedings of the Future Technologies Conference (FTC) 2020, Volume 1. Cham: Springer, 291–296. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-63128-4_22

DEMETER Zsuzsa – MEZŐ Katalin (2023a): A mesterséges intelligencia pedagógiai használatára vonatkozó hajlandóság vizsgálata gyógypedagógus hallgatók körében. Különleges Bánásmód, 9(2), 31–45. Online: https://doi.org/10.18458/KB.2023.2.31

DEMETER Zsuzsa – MEZŐ Katalin (2023b): Tanító szakos hallgatók és a mesterséges intelligencia. Mesterséges Intelligencia, 5(1), 73–87. Online: https://doi.org/10.35406/MI.2023.1.73

FOLMEG, Marta – FEKETE, Imre – KORIS, Rita (2024): Towards Identifying the Components of Students’ AI Literacy: An Exploratory Study Based on Hungarian Higher Education Students’ Perceptions. Journal of University Teaching and Learning Practice, 21(6). Online: https://doi.org/10.53761/wzyrwj33

GHERHEȘ, Vasile – OBRAD, Ciprian (2018): Technical and Humanities Students’ Perspectives on the Development and Sustainability of Artificial Intelligence (AI). Sustainability, 10(9), 3066. Online: https://doi.org/10.3390/su10093066

GUILLÉN-YPARREA, Nicia – HERNÁNDEZ-RODRÍGUEZ, Felipe (2024): Unveiling Generative AI in Higher Education: Insights from Engineering Students and Professors. In 2024 IEEE Global Engineering Education Conference (EDUCON). 1–5. Online: https://doi.org/10.1109/EDUCON60312.2024.10578876

GUPTA, Sanjai – DHARAMSHI, Ravindra R. – KAKDE, Vinodkumar (2024): An Impactful and Revolutionized Educational Ecosystem using Generative AI to Assist and Assess the Teaching and Learning Benefits, Fostering the Post-Pandemic Requirements. In 2024 Second International Conference on Emerging Trends in Information Technology and Engineering (ICETITE). 1–4. Online: https://doi.org/10.1109/ic-ETITE58242.2024.10493370

HANDOKO, Bambang Leo – THOMAS, Gen Norman – INDRIATY, Lely (2024): Adoption and Utilization of Artificial Intelligence to Enhance Student Learning Satisfaction. In 2024 International Conference on ICT for Smart Society (ICISS). 1–6. Online: https://doi.org/10.1109/ICISS62896.2024.10751260

HERNÁNDEZ, Iván Neftalí Ríos et al. (2024): Percepciones de estudiantes latinoamericanos sobre el uso de la inteligencia artificial en la educación superior. Austral Comunicación, 13(1), e01302. Online: https://doi.org/10.26422/aucom.2024.1301.rio

IVANOV, A. P. – OROZOVA, D. A. (2022): Intelligent Personnel Assistant for Field Researchers. In 2022 45th Jubilee International Convention on Information, Communication and Electronic Technology (MIPRO). 1014–1018. Online: https://doi.org/10.23919/MIPRO55190.2022.9803626

JABAR, Melvin – CHIONG-JAVIER, Elena – PRADUBMOOK SHERER, Penchan (2024): Qualitative Ethical Technology Assessment of Artificial Intelligence (AI) and the Internet of Things (IoT) Among Filipino Gen Z Members: Implications for Ethics Education in Higher Learning Institutions. Asia Pacific Journal of Education, 1–15. Online: https://doi.org/10.1080/02188791.2024.2303048

JAVANBAKHT, Arash (2024): In Context: AI Will Write Your Paper: The Very Different Future of Research and Scientific Writing in the Age of Artificial Intelligence. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 63(7), 681–683. Online: https://doi.org/10.1016/j.jaac.2024.03.013

Kell-e félteni a munkánkat az AI-tól? – Randstad HR Trends Survey 2024. Randstad Hungary, 2024. február 27. Online: https://www.randstad.hu/workforce-insights/munkaeropiac/kell-e-felteni-a-munkankat-az-ai-tol-randstad-hr-trends-survey-2024/

KÉTYI, András – GÉRING, Zsuzsanna – DÉN-NAGY, Ildikó (2025): ChatGPT From the Students’ Point of View – Lessons From a Pilot Study Using ChatGPT in Business Higher Education. Society and Economy, 47(1), 1–12. Online: https://doi.org/10.1556/204.2024.00007

KLINOVA, Katya – KORINEK, Anton (2021): AI and Shared Prosperity. In AIES ’21. Proceedings of the 2021 AAAI/ACM Conference on AI, Ethics, and Society. New York: Association for Computing Machinery, 645–651. Online: https://doi.org/10.1145/3461702.3462619

KUMI-YEBOAH, Alex et al. (2023): Diverse Students’ Perspectives on Privacy and Technology Integration in Higher Education. British Journal of Educational Technology, 54(6), 1671–1692. Online: https://doi.org/10.1111/bjet.13386

LAVIDAS, Konstantinos et al. (2024): Determinants of Humanities and Social Sciences Students’ Intentions to Use Artificial Intelligence Applications for Academic Purposes. Information, 15(6), 314. Online: https://doi.org/10.3390/info15060314

LI, Wenjie – LI, Kailin – WU, Dong (2025): AI in Higher Education: A Survey-Based Empirical Study on Applications and Student Expectations. In 2025 14th International Conference on Educational and Information Technology, ICEIT 2025. 501–505. Online: https://doi.org/10.1109/ICEIT64364.2025.10976153

LU, Chia-Hui (2022): Artificial Intelligence and Human Jobs. Macroeconomic Dynamics, 26(5), 1162–1201. Online: https://doi.org/10.1017/S1365100520000528

MARBURGER, Marcel René (2024): Artistic Intelligence vs. Artificial Intelligence. Artnodes, (34), 1–7. Online: https://doi.org/10.7238/artnodes.v0i34.425712

MUSYAFFI, Ayatulloh Michael et al. (2024): Improving Students’ Openness to Artificial Intelligence Through Risk Awareness and Digital Literacy: Evidence Form a Developing Country. Social Sciences & Humanities Open, 10, 101168. Online: https://doi.org/10.1016/j.ssaho.2024.101168

Nagy veszélyben vannak ezek a munkák – Köztük van a tiéd? Portfolio, 2024. december 28. Online: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241228/nagy-veszelyben-vannak-ezek-a-munkak-koztuk-van-a-tied-730605

PARVEEN, Musrrat – ALKUDSI, Yusra Mohammed (2024): Graduates’ Perspectives on AI Integration. Implications for Skill Development and Career Readiness. International Journal of Educational Research and Innovation, (22), 1–17. Online: https://doi.org/10.46661/ijeri.10651

PISICA, Alina Iorga et al. (2024): Romanian Students’ Opinions on Implementing Artificial Intelligence in Higher Education: A Qualitative Approach. Transformations in Business and Economics, 23(2), 21–35.

RADEMAKERS, Emilie – ZIERAHN-WEILAGE, Ulrich (2024): New Technologies: End of Work or Structural Change? The Economists’ Voice, 21(2), 335–344. Online: https://doi.org/10.1515/ev-2024-0046

RAJKI Zoltán (2023): A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások a bölcsészet-, társadalomtudomány és az oktatás területén. Humán Innovációs Szemle, 14(2), 4–21. Online: https://doi.org/10.61177/HISZ.2023.14.2.1 ; DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2023.14.2.1

RAJKI Zoltán (2024): A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló egyetemi hallgatók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretei és az MI mindennapi használata. Mester és Tanítvány, 2(1), 62–81. Online: https://doi.org/10.61178/MT.2024.II.1.5

RAJKI Zoltán – T. NAGY Judit – DRINGO-HORVÁTH Ida (2024): A mesterséges intelligencia a felsőoktatásban – hallgatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat. Iskolakultúra, 34(7), 3–22. Online: https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.7.3

RAMARAJAN, M. et al. (2024): AI-Driven Job Displacement and Economic Impacts: Ethics and Strategies for Implementation. In TENNIN, Kyla Latrice et al. (szerk.): Cases on AI Ethics in Business. Hershey, PA: IGI Global Scientific Publishing, 216–238. Online: https://doi.org/10.4018/979-8-3693-2643-5.ch013

ROMANIUK, Miłosz Wawrzyniec – ŁUKASIEWICZ-WIELEBA, Joanna (2024): Generative Artificial Intelligence in the Teaching Activities of Academic Teachers and Students. International Journal of Electronics and Telecommunications, 70(4), 1043–1048. Online: https://doi.org/10.24425/ijet.2024.152092

SÁNCHEZ-REINA, J. Roberto et al. (2024): Exploring Undergraduates’ Attitudes Towards ChatGPT. Is AI Resistance Constraining the Acceptance of Chatbot Technology? In CASALINO, Gabriella et al.: Higher Education Learning Methodologies and Technologies Online. Cham: Springer, 383–397. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-031-67351-1_26

SHARMA, Pushpak et al. (2023): Artificial Intelligence and Its Impact on Employment: A Perspective in Context of Keynesian Employment Theory. In 2023 International Conference on New Frontiers in Communication, Automation, Management and Security (ICCAMS). 1–7. Online: https://doi.org/10.1109/ICCAMS60113.2023.10525818

STONE, Brian W. (2024): Generative AI in Higher Education: Uncertain Students, Ambiguous Use Cases, and Mercenary Perspectives. Teaching of Psychology, 52(3), 347–356. Online: https://doi.org/10.1177/00986283241305398

TARNAI Attila (2024): 2024-es munkaerőpiaci trendek – AI az álláskeresésben. Jobcapital, 2024. január 9. Online: https://jobcapital.hu/2024-es-munkaeropiaci-trendek/

VÁZQUEZ-PARRA, José Carlos et al. (2024a): Complex Thinking and Adopting Artificial Intelligence Tools: A Study of University Students. Frontiers in Education, 9, 1–15. Online: https://doi.org/10.3389/feduc.2024.1377553

VÁZQUEZ-PARRA, José Carlos et al. (2024b): Importance of University Students’ Perception of Adoption and Training in Artificial Intelligence Tools. Societies, 14(8), 141. Online: https://doi.org/10.3390/soc14080141