Analysis of Accident Scenarios Involving Hazardous Materials in Logistics Warehouses and Their Potential Consequences
Copyright (c) 2026 Kátai-Urbán Maxim, Cséplő Zoltán, Cimer Zsolt
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The challenges of recent years have highlighted the risks of the 'just-in-time' operating model and the increasing importance of warehousing. As a result, market demand for logistics centers is expanding dynamically. In logistics centers, hazardous materials may also be stored, which is why, in many cases, these facilities are classified as hazardous establishments under industrial safety regulations. Due to their unique characteristics, the assessment of risks associated with logistics centers requires the application of a specialized methodology. In this article, the authors provide an overview of the key aspects based on both international and domestic literature, as well as their own experience.
Keywords:
How to Cite
References
BAKAI Kristóf Péter (2022): Tudás a hatékony szervezet működéséért, avagy a Belügyi Szemle jelentősége a magyar vámhatóság hatékonyságának biztosításában. Belügyi Szemle, 70(11), 2165–2169. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.11.1
BOGNÁR, Balázs (2023): Social Resilience „Security Is What We Do!”. Védelem Tudomány, 8(2), 49–64.
CARTER, D. A. et al. (2003): Appropriate Risk Assessment Methods for Major Accident Establishments. Process Safety and Environmental Protection, 81(1), 12–18. Online: https://doi.org/10.1205/095758203762851949
CIMER, Zsolt – SZAKÁL, Béla (2015): Control of Major-Accidents Involving Dangerous Substances Relating to Combined Terminals. Science for Population Protection, 7(1), 1–11.
DUIJM, N. J. (2009): Safety-Barrier Diagrams as a Safety Management Tool. Reliability Engineering & System Safety, 94(2), 332–341. Online: https://doi.org/10.1016/j.ress.2008.03.031
Environment Agency [é. n.]: Managing Fire Water and Major Spillages: PPG18. Online: https://www.netregs.org.uk/media/1674/ppg-18.pdf
ÉRCES Gergő – VASS Gyula (2018): Veszélyes ipari üzemek tűzvédelme ipari üzemek fenntartható tűzbiztonságának fejlesztési lehetőségei a komplex tűzvédelem tekintetében. Műszaki Katonai Közlöny, 28(4), 2–22.
European Environment Agency (2010): Mapping the Impacts of Natural Hazards and Technological Accidents in Europe. An Overview of the Last Decade. Publications Office. Online: https://doi.org/10.2800/62638
FARKAS Tibor (2016): A katasztrófavédelmi és válságkezelési tevékenységek általános elemzése az irányítás és az infokommunikációs támogatás tükrében. Hadmérnök, 11(3), 135–148.
FÖLDI László – PADÁNYI József (2021): Környezetbiztonsági kihívások a haderők számára. In GŐCZE István (szerk.): Az egyházak és a katonai erők előtt álló kihívások, az együttműködés lehetőségei. Budapest: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, 49–60.
JRC (2014): Common Waste Water and Waste Gas Treatment/Management Systems in the Chemical Sector. Online: https://eippcb.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2020-03/superseded_cww_bref_0203.pdf
KÁTAI-URBÁN Lajos szerk. (2013): Iparbiztonságtan I. Kézikönyv az iparbiztonsági üzemeltetői és hatósági feladatok ellátásához. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
KÁTAI-URBÁN, Maxim et al. (2023): Identification Methodology for Chemical Warehouses Dealing with Flammable Substances Capable of Causing Firewater Pollution. Fire, 6(9), 345. Online: https://doi.org/10.3390/fire6090345
KÁTAI-URBÁN Maxim et al. (2024): Veszélyes áru raktározás oltóvízszennyezéssel kapcsolatos tűzvédelmi követelményeinek értékelése. Polgári Védelmi Szemle, 16(különszám), 312–323.
MEHARG, Andrew A. (1994): Industrial Accidents Involving Release of Chemicals Into the Environment: Ecotoxicology. Environmental Technology, 15(11), 1041–1050. Online: https://doi.org/10.1080/09593339409385512
Ministry of Housing, Spatial Planning and the Environment (2016): PGS 15. Opslag van verpakte gevaarlijke stoffen. Hague: VROM. Online: https://content.publicatiereeksgevaarlijkestoffen.nl/documents/PGS15/PGS_15_2016_versie_1_0_sept_2016_definitief.pdf
NAGY Rudolf (2023): A munkahelyi kémiai ártalmak és az iparbiztonság. Polgári Védelmi Szemle, 15(19), 261–279.
National Institute of Public Health and the Environment (2009): Reference Manual Bevi Risk Assessments. The Hague. Online: http://infonorma.gencat.cat/pdf/AG_AQR_2_Bevi_V3_2_01-07-2009.pdf
TIXIER, Jerome et al. (2002): Review of 62 Risk Analysis Methodologies of Industrial Plants. Journal of Loss Prevention in the Process Industries, 15(4), 291–303. Online: https://doi.org/10.1016/S0950-4230(02)00008-6
TÓTH Attila – TÓTH Levente (2024): Videóalapú tűzérzékelés. Hadmérnök, 19(2), 77–86. Onlne: https://doi.org/10.32567/hm.2024.2.6
VARGA Ferenc (2018a): A mentő tűzvédelem optimális diszlokációjának területi és szervezeti szintű kidolgozása, a meghatározó szempontok elemzése. Műszaki Katonai Közlöny, 28(3), 15–40.
VARGA, Ferenc (2018b): Internationale Erfahrungen der freiwilligen Feuerwehren. Hadmérnök, 13(KÖFOP-különszám), 160–176.
VASS, Gyula (2017): Industrial Safety Training in Disaster Management Higher Education in Hungary. Pozhary i Chrezvychajnye Situacii: Predotvrashenie Likvidacia, 8(2), 80–84. Online: https://doi.org/10.25257/FE.2017.2.80-84
Jogi források
- ADR – Agreement Concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Road
- 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról