Műszaki fejlesztési lehetőségek a tűzoltóságok légzésvédelme terén

doi: 10.32567/hm.2023.1.6

Absztrakt

A tűzoltósági, katasztrófavédelmi beavatkozó területen a légzésvédelmet Magyarországon és a világon mindenhol hasonló műszaki megoldásokkal biztosítják. A különböző kárhelyszíneken található levegőtől szükség esetén (füst, mérgező elemek jelenléte) mindig függetleníteni kell a beavatkozó tűzoltó erőket. Ez jellemzően a sűrített levegős rendszerű, egypalackos, a tűzoltó által hordozott egyéni védőeszköz az adott káreseti környezettől független levegő biztosítására.

A cikk célja, hogy az elmúlt évek kutatási eredményeit áttekintve és a jelenleg folyó publikus és zárt, hazai és nemzetközi kutatásokat az elérhető módokon elemezve láthatóvá tegye, hogy milyen – elsősorban műszaki – lehetőségek vannak napjainkban az általánosan rendszerben tartott, sűrített levegős légzésvédelmi eszközök képesség és kapacitásbővítésére. Megvizsgálom, hogy milyen további elemekkel bővíthetők a tűzoltó erők számára a napjainkban már rendszernek is tekinthető komplex légzésvédelmi megoldások. A cikkben a szerző bemutatja azokat az általános tűzoltósági káreseti környezeteket, kárhelyszíni veszélyforrásokat, ahol légzésvédelmet igénylő beavatkozások történnek. A hazai és nemzetközi tűzoltóságoknál rendelkezésre álló, napjainkban elérhető műszaki megoldásokat és a jelenleg még nem általános, de elérhető új légzésvédelmi kialakításokat tekintem át. Felvázolom az új fejlesztési irányokat, miszerint a következő években milyen területeken és milyen mértékben van lehetőség a tűzoltóságok számára a bevetett erők légzésvédelmét biztosítani, melyek a korlátozó, többszempontú fizikai tényezők. Bemutatom továbbá a különböző nemzetközi megoldásokat, amelyek hazai adaptációjának esetleges hasznosságát és lehetőségeit is kifejtem.

A kutatási módszer elsősorban az irodalomkutatás, amelynek során elemzem a vizsgált műszaki, légzésvédelmi célú egyéni védőeszköz területen a közelmúltban született hazai és nemzetközi szerzők aktuális kutatási eredményeit, a kapcsolódó matematikai és fizikai jelenségek vizsgálatait és az azokból levonható következtetéseket. Mindezek a vonatkozó publikációk elemzésén, valamint a szakterületi szakértőkkel folytatott irányított konzultációkon alapulnak.

Kulcsszavak:

tűzoltóság katasztrófavédelem légzésvédelem eszközök jövő fejlesztés

Hogyan kell idézni

Pántya, P. (2023). Műszaki fejlesztési lehetőségek a tűzoltóságok légzésvédelme terén. Hadmérnök, 18(1), 75–92. https://doi.org/10.32567/hm.2023.1.6

Hivatkozások

Adorján Attila (2015): Mélyből és szűk terekből történő mentés, légzésvédelemmel. Védelem online, 2015. január 30.

Adorján Attila (2016): Légzésvédelem 4 órára – Dräger PSS BG4 plus oxigénes készülék. Védelem Online, 2016. október 14. Online: https://www.vedelem.hu/hirek/0/2182-legzesvedelem-4-orara-%E2%80%93-dr%C3%A4ger-pss-bg4-plus-oxigenes-keszulek

Bérczi László (2014): Az extrém körülmények közötti tűzoltói beavatkozások biztonságát növelő eszközrendszer fejlesztések az integrált katasztrófavédelem rendszerében, PhD-értekezés. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://doi.org/10.17625/NKE.2014.010

Berki Imre (2018): „Az ötlet” – Kőszeghi-Mártony Károly találmánya – a sűrített levegős légzőkészülék. Védelem Tudomány, 3(4), 200–224. Online: https://www.vedelemtudomany.hu/articles/III/4/2018-03-04-11-berki.pdf

Cziva, Oszkár (2010): Task of IC with Hazardous Materials. Védelem – Katasztrófa-Tűz- és Polgári Védelmi Szemle, 1–5. Online: http://vedelem.hu/letoltes/anyagok/240-task-of-ic-with-hazardous-materials.pdf

Dreger, Randy W. – Jones, Richard L. – Petersen, Stewart R. (2006): Effects of the Self-Contained Breathing Apparatus and Fire Protective Clothing on Maximal Oxygen Uptake. Ergonomics, 49(10), 911–920. Online: https://doi.org/10.1080/00140130600667451

Grimwood, Paul (2017): Euro Firefighter 2. Firefighting Tactics and Fire Engineer’s Handbook. Huddersfield: D&M Heritage Press.

Louhevaara, Veikko – Smolander, J. – Korhonen, O. – Tuomi, T. (1986): Maximal Working Times with a Self-Contained Breathing Apparatus. Ergonomics, 29(1), 77–85. Online: https://doi.org/10.1080/00140138608968242

Lukácsi Lőrinc (2014): Az izolációs légzőkészülékek katonai alkalmazásának lehetőségei. Tudományos diákköri dolgozat. Óbudai Egyetem.

Stull, Jeffrey O. – Stull, Grace G. (2012): 5 Critical Changes for New SCBA. FireRescue1, 2012. július 20. Online: https://bit.ly/3LtZZCm