Védett létesítmények fizikai védelme
Különös tekintettel a katonai kritikus infrastruktúrákra
Copyright (c) 2026 Földes Tibor

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A kritikus infrastruktúrák fizikai védelme olyan összetett, többváltozós rendszertervezési kérdés, ahol a fizikai, információs és humán alrendszerek nem izoláltan, hanem egymás működését folyamatosan befolyásolva határozzák meg a rendszer egészének teljesítményét. Ez a komplexitás különösen a katonai létesítményeknél érzékelhető, ahol a tapasztalatok tartósan magas fenyegetési terhelést és jelentős sokféleséget mutatnak, és ezek a tényezők a tervezési és üzemeltetési döntéseket közvetlenül befolyásolják.
A tanulmány a katonai kritikus infrastruktúrák fizikai védelmét rendszerszintű összefüggések mentén elemzi, külön figyelmet fordítva a többrétegű védelmi architektúrákra, a korszerű műszaki megoldások alkalmazhatóságára és a szabályozási környezet tényleges hatásaira. A vizsgálat olyan nemzetközi doktrínákra, mérnöki irányelvekre és hazai-európai szabványokra épül, amelyek a gyakorlatban bizonyítottan stabil és összehasonlítható keretet adnak a fizikai védelmi rendszerek tervezéséhez és értékeléséhez. A vizsgálat rámutat, hogy a fizikai védelem hatékonyságát döntően az alrendszerek közötti információáramlás minősége, a késleltetési képesség és a reagálási lánc integráltsága határozza meg, amelyek együttesen befolyásolják a rendszer műveleti teljesítményét.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
- 2024. évi LXXXIV. törvény a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességéről.
BALOGH Zsuzsanna (2010): Üveg az építészetben, a terrorista robbantások tükrében. Műszaki Katonai Közlöny, 20(1–4), 257–271.
EN 13541. Security Glazing – Testing and Classification of Resistance Against Explosion Pressure (2012).
FÖLDES Tibor (2025): A biztonság szerepe és fontossága a szövetségesi kritikus infrastruktúra szabályozásának kialakításában. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Szakmai Szemle, 1, 146–163. Online: https://ojs.knbsz.gov.hu/index.php/szakmai/article/view/234/130
Joint Forward Operating Base Force Protection Handbook (2005).
KOVÁCS Zoltán (2012): Repülőterek védelme improvizált robbanóeszközök (IED) ellen. Repüléstudományi Közlemények, 24(2), 70–79. Online: https://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2012_cikkek/05_Kovacs_Zoltan.pdf
KOVÁCS Zoltán (2013): Repülőterek robbantások elleni védelmének technikai lehetőségei. Repüléstudományi Közlemények, 25(2), 78–88. Online: https://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2013_cikkek/2013-2-06-Kovacs_Zoltan.pdf
KOVÁCS Zoltán (2014): Repülőtéri létesítmények fizikai védelme IED ellen. Repüléstudományi Közlemények, 26(2), 106–113. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/4602/3759
NATO Standardization Office (2024): AJP-3.14. Allied Joint Doctrine for Force Protection.
Reference Manual to Mitigate Potential Terrorist Attacks Against Buildings (FEMA 426) (2011).
U.S. Army (2009): FM 3-37 Protection.
U.S. Army (2018): ADP 3-37 Protection.
UFC 4-010-01. DoD Minimum Antiterrorism Standards for Buildings (2024). Whole Building Design Guide. Online: https://www.wbdg.org/dod/ufc/ufc-4-010-01
UFC 4-010-02. DoD Minimum Antiterrorism Standoff Distances for Buildings (2020). Online: https://www.wbdg.org/dod/ufc/ufc-4-010-02