Szívfrekvencia-variabilitás monitorozása légi járművek fedélzetén
Copyright (c) 2026 Halmi Lajos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A légi járművek irányítása komplex, az emberi figyelem egészét kívánó tevékenység, amely mélyreható információfeldolgozást igényel, ezáltal aktív pszichológiai, kognitív és fizikai terhelést jelent az operátorok számára. A fellépő stresszorok teljesítménycsökkenéshez vezethetnek és redukálhatják a repülésbiztonságot, ennek érdekében a repülőgép-vezetők mentális terhelésének monitorozása kulcsfontosságú adatokkal szolgálhat a biztonság növelésének szempontjából. A mentális terhelés ugyanakkor többtényezős dimenzió, amelyet számos külső és belső (emberi) tényező befolyásolhat, ugyanakkor a mai magasan automatizált fülkékben a konvencionális mérési protokollok kihívásokba ütközhetnek. A szívfrekvencia-variabilitás (heart rate variability, HRV) ígéretes eszközként jelent meg a szakemberek mentális terhelésének valós repülési körülmények közötti detektálására. A szívfrekvencia-variabilitás mérésének lehetősége az operátorok terhelésének vizsgálatára összetett környezetben a jövőben számos új lehetőséget nyit meg. A módszer segítségével generált adatok révén alkalmas az autonóm idegrendszer stresszválaszának és regenerációs képességének feltérképezésére. Szemléltetésül: a fáradtság szubjektív, egyénenként változó ütemben és mélységben megjelenő érzet, amelynek objektív értékelése esetenként nehézségekbe ütközik. A szívfrekvencia-variabilitás olyan minőségű biomarker a fáradtsági állapot felmérésére, amely hozzásegíthet a fáradtság részletesebb megértéséhez.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BRANDELLO FARIAS SOARES, Amanda (2025): Heart Rate Variability in Military Pilots During Flight: A Scoping Review. Military Medicine, 190(3–4), e515–e522. Online: https://doi.org/10.1093/milmed/usae390
CAO, Xiaodong et al. (2019): Heart Rate Variability and Performance of Commercial Airline Pilots during Flight Simulations. International Journal Environmental Research Public Health, 16(2), 237. Online: https://doi.org/10.3390/ijerph16020237
DONG, Jin‑Guo (2016): The Role of Heart Rate Variability in Sports Physiology. Experimental and Therapeutic Medicine, 11(5), 1531–1536. Online: https://doi.org/10.3892/etm.2016.3104
DUDER, Kate (2025): Your Guide to Heart Rate Variability Tracking - Prevent Burnout and Support Recovery from Illness. Inside Matters, 2025. április 23. Online: https://www.insidematters.co.nz/post/a-guide-to-heart-rate-variability-tracking-prevent-burnout-and-support-recovery-from-illness
KIM, Hye-Geum et al. (2018): Stress and Heart Rate Variability: A Meta-Analysis and Review of the Literature. Psychiatry Investigation, 15(3), 235–245. Online: https://doi.org/10.30773/pi.2017.08.17
LINDSAY, Karen – VAN DEN TOP, Erik (2025): The Utility of Heart Rate Variability in Aviation and Space Medicine. Journal of the Australasian Society of Aerospace Medicine, 14(1), 19–26. Online: https://doi.org/10.2478/asam-2025-0002
MAKIVIĆ, Bojan – DJORDJEVIĆ NIKIĆ, Marina – WILLIS, Monte S. (2013): Heart Rate Variability (HRV) as a Tool for Diagnostic and Monitoring Performance in Sport and Physical Activities. Journal of Exercise Physiologyonline, 16(3), 103–131. Online: https://bit.ly/4vA3OK9
MANSIKKA, Heikki et al. (2015): Fighter Pilots’ Heart Rate, Heart Rate Variation and Performance During Instrument Approaches. Ergonomics, 59(10), 1344–1352. Online: https://doi.org/10.1080/00140139.2015.1136699
MASI, Giulia (2024): Stress and Workload Assessment in Aviation. A Narrative Review. Sensors, 24(2), 690. Online: https://doi.org/10.3390/s23073556
PORGES, Stephen W. (2022): Heart Rate Variability: A Personal Journey. Applied Psychophysiology and Biofeedback, 47(4), 259–271. Online: https://doi.org/10.1007/s10484-022-09559-x
SCHERER, Matthias – MARTINEK, Johannes – MAYR, Winfried (2019): HRV (Heart Rate Variability) as a Non-Invasive Measurement Method for Performance Diagnostics and Training Control. Current Directions in Biomedical Engineering, 5(1), 97–100. Online: https://doi.org/10.1515/CDBME-2019-0025
SHAFFER, Fred – GINSBERG, J. P. (2017): An Overview of Heart Rate Variability Metrics and Norms. Frontiers in Public Health, 5. Online: https://doi.org/10.3389/fpubh.2017.00258
SHAW, David M. – HARRELL, John W. (2023): Integrating Physiological Monitoring Systems in Military Aviation: A Brief Narrative Review of Its Importance, Opportunities, and Risks. Ergonomics, 66(12), 2242–2254. Online: https://doi.org/10.1080/00140139.2023.2194592
THAYER, Julian F. et al. (2012): A Meta-Analysis of Heart Rate Variability and Neuroimaging Studies: Implications for Heart Rate Variability as a Marker of Stress and Health. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 36(2), 747–756. Online: https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2011.11.009
WANG, Peizheng – HOUGHTON, Robert – MAJUMDAR, Arnab (2024): Detecting and Predicting Pilot Mental Workload Using Heart Rate Variability: A Systematic Review. Sensors, 24(12). Online: https://doi.org/10.3390/s24123723
WU, Alexander C. et al. (2016): Airplane Pilot Mental Health and Suicidal Thoughts: A Cross-Sectional Descriptive Study via Anonymous Web-Based Survey. Environmental Health,15, 121. Online: https://doi.org/10.1186/s12940-016-0200-6