Mit ad és mit vesz el tőlünk a mesterséges intelligencia?
Copyright (c) 2025 Szűcs Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az a kijelentés, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztatja az életünket, manapság kissé közhelyesen hangzik. Megváltoztatja. De hogyan? Úgy, mint minden új technológia, amit a mindennapi életben használni kezdünk, ahogyan ez akkor történt, amikor a kézi erő helyett a munkafolyamatokat gépek kezdték végezni? Vagy ami most zajlik, az a változás még ennél is mélyebb, a civilizáció egészére nézve hoz gyökeres változást? Olyat, amilyen változást a tűz használata hozott? Jelen tanulmány célja, hogy túllépve a közhelyeken, mélyebb, strukturált elemzést nyújtson arról, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan formálja át civilizációnkat. Ennek érdekében elemző-értékelő módszer segítségével vizsgálom meg, hogy az MI alkalmazásának négy fő területén – kutatás, egészségügy, közlekedés, adatbiztonság – mi az, amivel a MI hozzájárult az emberek jólétéhez, biztonságához, biztonságérzetéhez, és mi az, amiben ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. A vizsgálat során kiemelten kívánok foglalkozni az MI alkalmazásának az oktatásra gyakorolt hatásaival mint olyan területtel, amely a jövő szempontjából meghatározó jelentőségű.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BÁRKAI Levente András (2017): A növekedés kérdései, Studia Ingatiana, 9(1), 93–104.
Pause Giant AI Experiments: An Open Letter (2023). Online: https://futureoflife.org/open-letter/pause-giant-ai-experiments/
CSATÁR János (2018): Elosztóhálózati okos eszközök közös rendszerbe integrálhatóságának alapjai. In VIII. Mechwart András Ifjúsági Találkozó (MEE). Budapest: Magyar Elektrotechnikai Egyesület, 1–6. Online: https://www.mee.hu/files/files/id23_csatarj_mait_cikk.pdf
DEVOSA Iván – GRÓSZ Tamás – KARDOS Péter (2020): A mesterséges intelligencia (AI) az egészségügy szolgálatában. Gradus, 7(3), 141–144. Online: https://doi.org/10.47833/2020.3.CSC.001
EFIMOV, Albert (2023): The Fetish of Artificial Intelligence. In Response to Iason Gabriel’s “Towards a Theory of Justice for Artificial Intelligence”. Philpapers, Online: https://philpapers.org/rec/EFITFO
GRAD-GYENGE Anikó (2023): A mesterséges intelligencia által generált tartalmak értelmezésének lehetőségei a szerzői jog útján. MTA Law Working Papers 2023/2. 1–14. Online: https://real.mtak.hu/175842/1/5.Magyar_Jog_AI.pdf
KAKANI, Vijay – NGUYEN, Van H. – KUMAR, Basivi P. – KIM, Hakil – PASUPULETI, Visweswara R. (2020): A Critical Review on Computer Vision and Artificial Intelligence in Food Industry. Journal of Agriculture and Food Research, 2. Online: https://doi.org/10.1016/j.jafr.2020.100033
LÁNYI Márton – RÉGER Béla (2022): Havária események hatása az ellátási láncokra, különös tekintettel a biztonsági készletek várható változásaira. Logisztika, 8(1), 43–49. Online: https://doi.org/10.21405/logtrend.2022.8.2.43
LAO, Baoqiang – AN, Tao – WANG, Ailing – XU, Zhijun – GUO, Shaoguang – LV, Weijia – WU, Xiacong – ZHANG, Yingkang (2021): Artificial Intelligence for Celestial Object Census: The Latest Technology Meets the Oldest Science Science Bulletin, 66(21), 2145–2147. Online: https://doi.org/10.1016/j.scib.2021.07.015
NAGY Milada (2021): A kínai „okosváros”-eszközök biztonsági kockázatai. Nemzet és Biztonság, 14(2), 27–35. Online: https://doi.org/10.32576/nb.2021.2.3
NÉGYESI Imre (2020): A mesterséges intelligencia és az etika. Hadtudomány, 30(1), 103–113. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2020.30.1.103
NÉGYESI Imre (2023): A mesterséges intelligencia katonai felhasználásának társadalmi kérdései.
Honvédségi Szemle, 149(1), 133–144. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2022.32.2.74
SERES György (2019): A Life-to-Life Teaching-Learning Process As a System. Journal of Applied Multimedia, 2(14), 21–25. Online: https://doi.org/10.26648/JAM.2019.2.002
SINGH, Monica – LEHMANN, Mariam – ALJUNEIDI, Saja – HADIDI, Ahmad (2019): GATEBOX – An Analysis on Assistive Technology Companion. Online: https://www.researchgate.net/publication/332081893_GATEBOX_-_An_analysis_on_assistive_technology_companion
SZŰCS Attila (2023): A mesterséges intelligencia alkalmazása a katonai műveletek tervezése, szervezése és végrehajtása során. In TÓTH András (szerk.): Új típusú kihívások az infokommunikációban. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 137.
SZŰTS Zoltán (2024): A mesterséges intelligencia hatásai. Educatio, 33(1), 24–33. Online: https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.1.3
TISÓCZKI József (2022): A mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyi ellátásban. Biztonságtudományi Szemle, 4(2), 137–153. Online: https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/294/252
TURUSOV, Vladimir – RAKITSKY, Valery – TOMATIS, Lorenzo (2002): Dichlorodiphenyltrichloroethane (DDT): Ubiquity, Persistence, and Risks, Environmental Health Perspectives, 110(2), 125–128. Online: https://doi.org/10.1289/ehp.02110125