Szubjektivitás a kockázatmenedzsmentben
Copyright (c) 2025 Nagy Sándor

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Hérakleitosz ókori görög gondolkodó mondta, hogy „az egyetlen állandó a változás maga”. Változó világban élünk és a túlnépesedés, az erőforrások kihasználása, az éghajlatváltozás és még nagyon sok tényező gyorsítja ezeket a folyamatokat, amelyek nemzeti, szervezeti, de egyéni szinten is hatással vannak mindennapjainkra. A változás nem feltétlenül hordoz negatív jelentéstartalmat, ugyanakkor a negatív hatások azok, amelyeket el akarunk kerülni, miközben a pozitív kimenetelekkel szemben bizalommal lépünk fel. A változásokra való felkészülés, illetve a lehetséges kimenetek értékelésének egyik elterjedt és talán leghatékonyabb módja a kockázatmenedzsment, amelynek alapja a kockázatok értékelésével meghatározni, hogy mely kimenet elvárt, elfogadható, illetve melyek azok a folyamatok, amelyeket kezelni kell. Ugyanakkor a kockázatértékelés mindig függ az értékelőtől, akinek objektivitásától nagymértékben függ a végeredmény.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtására
Az Európai Parlament és a Tanács 2019/420 határozata
BÁRCZI Géza – ORSZÁGH László (1959–1962): A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Akadémiai.
BENCZES Réka – KÖVECSES Zoltán (2016): Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai. Online: DOI: https://doi.org/10.1556/9789630597340
HAVAS Ferenc (1997): Nyelv és gondolkodás. In Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom. Budapest: Dunakanyar 2000.
KNIGHT, Frank H. (1964): Risk, Uncertainty and Profit. Reprints Old Economic Classic. New York: Augustus M. Kelley.
Magyar Szabvány MSZ ISO 31000:2018. Kockázatmenedzsment. Irányelvek (2019).
NAGY Sándor (2013): A hazai lakosságvédelmi kockázatértékelés összehasonlítása a nyugati kockázatelemzési eljárásokkal. Bolyai Szemle, 22(1), 159–176. Online: https://real.mtak.hu/19637/1/11.pdf
PASCAL, Blaise (1978): Gondolatok. Budapest: Gondolat.
RONYECZ Lilla – VASS Gyula – KÁTAI-URBÁN Lajos (2015): Veszélyes üzemi kockázat és következményelemző eszközök alkalmazhatósága. Bolyai Szemle, 24(1), 111–123. Online: https://real.mtak.hu/192662/1/2015_I_10_ronyecz_vass_katai-urban.pdf