Az ivóvízellátás egyes környezetbiztonsági szempontjai

doi: 10.32567/hm.2023.1.5

Absztrakt

Az utóbbi években egyre több híradás tudósít környezetszennyezésről. Ez magyarázható azzal, hogy a lakosság ez irányú érzékenysége növekszik, tűrőképessége csökken. Kevésbé környezetkímélő, de ugyanakkor gazdaságosan üzemeltethető technológiákat alkalmaznak több helyütt a világon, amelyek tovább fokozzák az emberek veszélyérzetét. Tegyük hozzá, hogy ezek az aggodalmak nem alaptalanok. Gondoljunk csak a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai ciánszennyezésre, vagy a 2010-ben bekövetkezett vörösiszap-katasztrófára vagy akár a Sajó legutóbbi, 2022 év tavaszán bekövetkezett szennyezésére. Azonban nyilvánvaló az is, hogy a korszerű technológiák alkalmazása mellett is bekövetkezhetnek balesetek, amelyek eredhetnek a technológiai fegyelem be nem tartásából, emberi mulasztásból vagy műszaki meghibásodásból, esetleg más külső, akár időjárási tényező által kiváltott hatásból.

Kulcsszavak:

szennyezés ivóvíz felszíni víz havária katasztrófa

Hogyan kell idézni

Nagy, R. (2023). Az ivóvízellátás egyes környezetbiztonsági szempontjai. Hadmérnök, 18(1), 59–74. https://doi.org/10.32567/hm.2023.1.5

Hivatkozások

Agrárminisztérium (2020): „Kölcsönkapott Környezetünk” 5. Nemzeti környezetvédelmi program 2021–2026. Szakpolitikai stratégia, 1. melléklet, Munkaanyag. Online: https://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/nkp5_0430_tervezet.pdf

American Water Works Association (2001): Emergency Planning for Water Utilities. (M19) Manual of Water Supply Practices. 4th edition, Denver, Colorado.

Bufa-Dőrr Zsuzsanna – Málnási Tibor – Sebestyén Ágnes – Vargha Márta – Vecsey Attila (2021): Magyarország ivóvízminősége, 2020. Jelentés. Nemzeti Népegészségügyi Központ. Online: https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/726/Ivovizminoseg_2020.pdf

Csáki Ferenc – Horváth Zsolt – Márton Péter – Gruiz Katalin – Sajgó Zsolt – Németh Tamás szerk. (2003): Kármentesítési Kézikönyv 4 – Kármentesítési technológiák. Budapest: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Csulák András (1981): Megmentik a beteg vízművet. Pest Megyei Hírlap, 25(180), 3. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1981_08/?pg=15&layout=s

FAO: AQUASTAT–FAO’s Global Information System on Water and Agriculture, Water use. Online: https://www.fao.org/aquastat/en/overview/methodology/water-use

Földi László – Halász László (2009): Környezetbiztonság. Budapest: CompLex.

Fölkl Rezső szerk. (1987): Munkaegészségügyi és munkavédelmi enciklopédia. Budapest: OMIK.

Gintam, Binyam – Shukla, Rakesh Kumar – Khan, Azhar (2019): Water Minerals Associated in Health Risks: A Review. Research & Reviews: Journal of Medical and Health Sciences, 8(1), 17–24. Online: https://www.rroij.com/open-access/water-minerals-associated-in-health-risks-a-review.pdf

Gondi Ferenc – Halmóczki Szabolcs – Liebe Pál – Szabó Imre – Szarka András (2003): Kármentesítési Útmutató 6: Tényfeltárás és monitoring. Budapest: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Nagy Rudolf (2008a): Az ivóvízellátás biztonsága. Katasztrófavédelem, 50(10).

Nagy Rudolf (2008b): A települési környezetvédelmi infrastruktúra. Katasztrófavédelem, 5(2), 21.

Nagy Rudolf (2010): A klímaváltozás hatása a kritikus infrastruktúrákra. Nemzet és Biztonság, 3(2), 35–44. Online: https://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/nagy_rudolf-a_klimavaltozas_hatasa_a_kritikus_infrastrukturak_vedelmere.pdf

Nagy Rudolf (2016): A kritikus infrastruktúrák elleni lehetséges radiológiai terrortámadások. Magyar Rendészet, 16(6), 145–153.

Nagy Rudolf – Sütő Norbert (2022): Peszticidek veszélyei a szerves foszforsav-észter alapú rovarirtó szerek tükrében. Védelem Tudomány: Katasztrófavédelmi Online Tudományos Folyóirat, 7(2), 109–144. Online: https://www.vedelemtudomany.hu/articles/VII/2/2022-0406-nagy-suto.pdf

Országos Vízügyi Főigazgatóság (2020): Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve – 021, A Duna-vízgyűjtő magyarországi része, I. Vitaanyag. Online: https://vizeink.hu/wp-content/uploads/2020/12/VGT_Vitaanyag_1222.pdf

Padányi József (1995): A Magyar Honvédség műszaki csapatainak lehetőségei és feladatai békeidőben a természeti- és civilizációs katasztrófák megelőzésében és a következmények felszámolásában. Kandidátusi értekezés.

Padányi József (2022): Kihívások, kockázatok, válaszok. Az éghajlatváltozás okozta kihívások és azok hatása a katonai erőre. Budapest: Ludovika.

Padányi József – Kállai Ernő (2005a): Új víztisztító berendezés a Magyar Honvédségben. Haditechnika, 2. 65–66.

Padányi József – Kállai Ernő (2005b): A vízellátás új technikai berendezése. Katonai Logisztika, 2. 190–201.

Rédey Ákos – Módi Mihály – Tamaska László (2002): Környezetállapot-értékelés. Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó.

Somlyódy László (2018): Felszíni vizek minősége. Modellezés és szabályozás. Budapest: Typotex.

Ungváry György – Morvai Veronika (2010): Munkaegészségtan. Budapest: Medicina.

Varga Pál (2021): Felszíni vizeink szennyezése. Hidrológiai Közlöny, 101(különszám), 51–54. Online: https://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/HK2021_kulonszam_v5.pdf

A víz az úr, de a honvédség viszi. Honvédelem.hu, 2022. július 22. Online: https://honvedelem.hu/hirek/a-viz-az-ur-de-a-honvedseg-viszi.html

World Health Organization (2003): Arsenic in Drinking-water. WHO/SDE/WSH/03.04/75. Online: https://apps.who.int/iris/rest/bitstreams/104501/retrieve

Yang, Q. – Jung, H. B. – Culbertson, C. W. – Marvinney, R. G. – Loiselle, M. C. – Locke, D. B. – Cheek, H. – Thibodeau, H. – Zheng, Y. (2009): Spatial Pattern of Groundwater Arsenic Occurrence and Association with Bedrock Geology in Greater Augusta, Maine. Environmental, Science & Technology, 43(8), 2714–2719. Online: https://doi.org/10.1021/es803141m

Jogi források

- 2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról

- 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

- 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

- Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról