Mérnökök a magyar haditechnika fejlesztéstörténetében – Dr. Lipták Pál

Új technikatörténeti kutatási eredmények az első hazai harckocsi és helikopter fejlesztőjéről

doi: 10.32567/hm.2022.4.3

Absztrakt

Dr. Lipták Pál (1874–1926) mérnök, gyártulajdonos és parlamenti képviselő volt, illetve egyetemi tanársegéd, majd a műszaki tudományok egyik első doktori fokozatosa. Építőmérnökként kutatásaival jelentősen hozzájárult a vasbeton szerkezetek technológiájának fejlődéséhez. Nevéhez fűződik az első magyar harckocsi szabadalma, terve és prototípusa. Lőszergyárában készült a világ egyik első helikopterének prototípusa is.

Kulcsszavak:

harckocsi lőszergyártás helikopter haditechnikai fejlesztés

Hogyan kell idézni

Hegedűs, E., & Vég, R. L. (2023). Mérnökök a magyar haditechnika fejlesztéstörténetében – Dr. Lipták Pál: Új technikatörténeti kutatási eredmények az első hazai harckocsi és helikopter fejlesztőjéről. Hadmérnök, 17(4), 29–45. https://doi.org/10.32567/hm.2022.4.3

Hivatkozások

Bencze Géza – Remport Zoltán (2001): A Lipták-féle cég tündöklése és bukása. In Ezer év innováció Magyarországon. Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Budapest, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. 161–166.

Bombay László – Gyarmati József – Turcsányi Károly (1999): Harckocsik 1916-tól napjainkig. Budapest, Zrínyi Kiadó.

Cséry Lajos – Lipták Pál. Tomory Lajos Múzeum hivatalos oldala. Online: http://muzeum18ker.hu/muzeumpedagogia/vetelkedok/csery-lajos-liptak-pal/

Dombrády Lóránd – Germuska Pál – Kovács Vilmos – Kovács Géza Péter (2017): A magyar hadiipar története – A kezdetektől napjainkig 1880–2015. Budapest, Zrínyi Kiadó.

Dr. Lipták Pál 1984–1926. (1926) Körösvidék, 7. évf. 110. sz. 1926. május 16.

Dr. Lipták Pál meghalt. (1926) Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 110. sz. 1926. május 18.

Farkas Zoltán (2017): Lánctalpas futóművek. Haditechnika, 51. évf. 5. sz. 64–68. Online: https://doi.org/10.23713/HT.51.5.14

Grósz Mihály (1995): Csabai életrajzok. Békéscsaba.

Hadiipar Pestszentlőrincen. (é. n.). A Tomory Lajos Múzeum hivatalos honlapja. Online: http://muzeum18ker.hu/ipar/

Hajdú Ferenc (2010): Dr. Lipták Pál szerepe a XVIII. kerület kialakulásában és a haditechnikai fejlesztésekben. In Mérlegen a Múlt. Írások Budapest XVIII. kerületének történetéből. Budapest.

Hajdú Ferenc – Sárhidai Gyula (2005): A Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézettől a HM Technológiai Hivataláig 1920–2005. Budapest, HM Technológiai Hivatal.

Heilauf Zsuzsanna (é. n.): Múltunk őrzői: érdekes épületek, közterületek a XVIII. kerületben. Online: http://muzeum18ker.hu/heilauf-zsuzsanna/

Kelemen Ferenc (2018): A magyar hadiipar szerepe a kiegyezéstől 1918-ig. Nagyhaboru.blog, 2018. január 11. Online: https://nagyhaboru.blog.hu/2018/01/11/a_magyar_hadiipar_szerepe_a_kiegyezestol_1918-ig

Magyar Politikai Lexikon. Politikai Magyarország 2. kötet (1929–1935). Budapest, Magyar Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság kő- és könyvnyomdája.

Pápai Tamás László – Heilauf Zsuzsanna (2016): Sorsfordulók – Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri az első világháborúban. Budapest, Tomory Lajos Múzeum. Online: http://muzeum18ker.hu/wp-content/uploads/2016/10/teljesk%C3%B-6tetnetre-1.pdf

Pokorádi László (2009): A helikopteres repülés első 100 éve. In Debreceni Szemle 1. 3–18.

Réz Gyula (2012): Az első Caterpillar traktorok Magyarországon. Mezőgazdasági technika, 2012. június. 38–39. Online: http://technika.gmgi.hu/uploads/termek_273/az_elso_caterpillar_traktorok_magyarorszagon_12_06.pdf

Szabó József szerk. (1991): Repülési Lexikon 1. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Varga A. József szerk. (2008): A magyar harc- és gépjármű-fejlesztések története. Budapest, Maróti Könyvkiadó. V.K.M június 15-én kelt /1934. V. a 2. sz. rendelete

Vidor Gyula (1921): Nemzetgyűlési almanach 1920–1922. A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai. Budapest, Magyar Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság kő- és könyvnyomdája.