A települések vízgazdálkodási helyzetének hatása a belvízi vízkárral szembeni érzékenységre

Absztrakt

A klímaváltozással együtt járó szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek erősödése a települési vízgazdálkodásban is szemléletváltást sürget. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) működési területén tapasztalható, hogy a belterületeken a burkolt felületek ugrásszerűen megnőttek, a mélyfekvésű területek beépülnek, ezzel növelve a település belvízi kitettségét. A szakirodalmi kutatások és az igazgatóság adatainak elemzésével kimutatható, hogy az antropogén hatások, a víziközművek fejlődése milyen tendenciákat mutat és ez milyen hatást gyakorol a települések belvízhelyzetére. A globális klímaváltozás a Dél-Alföld vonatkozásában az aszályveszély erősödését vetíti előre. A szennyvíz és csapadékvíz hálózatok „elvezetés-központú” kiépítésével a települések alatti terület vízhiányos időszakban fokozottan vízhiányban fog szenvedni, egyidejűleg a külterület-belterület határán a csúcsidejű vizek befogadása miatt fokozott belvízi helyzet kialakulása várható. A települési vízgazdálkodásban a komplex szemléletű megoldások, valamint a csapadékvíz-gazdálkodás megvalósítása egyéni és önkormányzati szinten is szükségszerűvé válik.

Kulcsszavak:

települési csapadékvíz-gazdálkodás antropogén hatás belvíz veszélyeztetettség

Hogyan kell idézni

Priváczkiné Hajdu, Z. (2018). A települések vízgazdálkodási helyzetének hatása a belvízi vízkárral szembeni érzékenységre. Hadmérnök, 13(3), 274–289. Elérés forrás https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hadmernok/article/view/3836