Hazai üzemelő és távlati parti szűrésű ivóvízbázisok mennyiségi és minőségi értékelése

Absztrakt

Hazánk ivóvíztermelésének több, mint 30%-a üzemelő parti szűrésű ivóvízbázisokból származik és a legjelentősebb távlati ivóvízbázisok is folyóink homokos-kavicsos teraszain kerültek kijelölésre. A parti szűrésű vízszerzés mindmáig az egyik leghatékonyabbnak és leggazdaságosabbnak tekinthető, más vízszerzési módokkal összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. A parti szűrésű vízbázisok szűrőrétegében végbemenő mechanikai, biológiai és fizikai-kémiai folyamatok természetes úton zajlanak le, ezáltal jelentős költségek takaríthatók meg. A szerző e cikkben rámutat a parti szűrés folyamatainak máig ismeretlen területeire, veszélyeztető tényezőire, valamint arra a tényre, hogy az elmúlt két évtizedben sérülékenynek minősített és részben védelembe helyezett parti szűrésű vízbázisaink mennyiségi és minőségi mutatóinak figyelemmel követése és monitorozása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen vízellátásunk jelentős pillérét képezik. A parti szűrésű vízbázisok értékelésén túl a szerző rávilágít a vízbázisvédelem hiányosságaira, valamint felhívja a figyelmet új, napjainkban jelentkező kockázati tényezőkre.