Hungarian Language Teaching in 18th and 19th Century Hungary in the Light of the Language Masters Written For German-Speaking People

  • Dóra Nagy
doi: 10.59648/filologia.2025.3-4.4

Abstract

Hungarian grammars and language books written for native speakers of German have been a significant part of the history of Hungarian language writing since the beginning of the 18th century. They are of outstanding importance in the history of Hungarian grammar writing from the points of view of linguistic history, comparative linguistics, the history of language teaching and the history of culture. From the point of view of these disciplines, this study aims to highlight some moments of the works written for the German-speaking population in Hungary. The vast majority of the works presented in this essay were published at the same time as the struggles for Hungarian as an official language and for the teaching of Hungarian in schools, and were part of the successful language policy process that resulted in the birth of Hungarian-language science and Hungarian-language education.

Keywords:

Hungarian language education in the 18th and 19th centuries mother tongue pedagogy language master Hungarian as a foreign language hungarus

How to Cite

Nagy, D. (2025). Hungarian Language Teaching in 18th and 19th Century Hungary in the Light of the Language Masters Written For German-Speaking People. Filológia.Hu, 16(3–4), 48–60. https://doi.org/10.59648/filologia.2025.3-4.4

References

Források

1792. évi VII. törvénycikk a magyar nyelv tanításáról és használatáról. Online https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=79200007.TV&searchUrl=/%20ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D26 [2025. 04. 13.]

Ballagi Mór 1850: Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyüjteménye. Szarvas: Réthy Lipót nyomdája.

Bél Mátyás 1729: Der Ungarische Sprach Meister oder kurtze Anweisung zu der edlen Ungarischen Sprache nebst einem Anhang von Gesprächen. Der Hoch-Löblichen Deutschen Nation, Zum Nutz und Dienste gutherzig gestellet. Pressburg: Johann Paul Royer.

Márton József 1810: Praktische ungarische Sprachlehre für Deutsche sammt einem ungarischen Lesebuch und dazu gehörigen Wörterbuch. Wien: Anton Pichler.

O. 1840. Vajda Péter Magyar Nyelvtana (magyarul és németül, ellenbe tett lapokon). Első füzet. Szónyomozás. Budán a’ magyar kir. egyetem betüivel. Tudományos Gyűjtemény 24/9: 97–103.

Riedl Szende 1859: A magyar nyelvrendszer alapvonalai: magyar hangtan. Prága–Lipcse: Kober & Markgraf.

Sz. n. 1781: A Magyar Hírmondó második esztendeje. Az az 1781ben költ túdósító Levelei. Magyar Hírmondó. Pozsony: Patzkó Ferentz Ágoston Könyvnyomtató műhelye. 185–192. Online: https://real-j.mtak.hu/1020/1/Magyar_hirmondo_1781.pdf [2025. 07. 03.]

Sz. n. 1784: A’ Magyar Hírmondó 1784. Szent Jakab havának 5. napján szombaton költ 42. levele. Magyar Hírmondó Pozsony: Patzkó Ferencz Ágoston. 345–352. Online: https://real-j.mtak.hu/1023/1/Magyar_hirmondo_1784.pdf [2025. 07. 03.]

Vályi András 1791a: A’ magyar nyelvnek hathatósságáról mondott beszéd. Pest: Föskúti Landerer Mihály’ Betüivel.

Vályi András 1791b: Beszéd a’ nemzeti nevelésről. Pest: Nyomtattatott Füskúti Landerer Mihálynál.

Vályi András 1792: Grundlinien die ungarische Sprache praktisch zu lehren, und zu lernen: nebst einer hiezu, eingerichteten Hilfstabelle. Pest.

Vályi András é. n. A felséges magyar hazához. I. A magyar tanitószékek hathatósabb előmeneteléért, II. A pesti magyar társaságot megerősitő királyi privilegiumnak meg nyerhetését eszközlő közben vetésért. Hely és év n. (Az országgyűléshez intézett kérvénye 1791. máj. 31-ről).

Verseghy Ferenc 1805: Neuverfasste Ungarische Sprachlehre, worin die verschiedenen Mund- und Schreibarten der ungarischen Sprache kurz angezeigt, die Regeln aus dem morgenländischen Bau der Sprache selbst hergeleitet, mit den deutschen Redensarten zusammengehalten und durch Beyspiele erläutert werden. Mit einem Anhange, worin eine Sammlung der zum Sprechen nöthigen Wörter und Redensarten, dann einige Gespräche, Erzählungen, Briefe und Gedichte enthalten sind. Pesth: Joseph Eggenberger.

Vörösmarty, Michael 1832: Kurzgefaßte ungrische Sprachlehre für Deutsche. Nebst einer Auswahl deutsch-ungrischer Uebungsstücke. Pesth: Verlag von C. A. Hartleben.

Szakirodalom

Déri Balázs (ford.) 1984: Német nyelvtan. Előszó. In: Tarnai Andor (szerk.): Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. 69–72.

Éder Zoltán 1989: Fejezetek a magyar mint idegen nyelv oktatásának történetéből. Magyar Nyelvőr 107/3: 309–323.

Éder Zoltán 1999a: Vályi András, a magyar nyelv tanára. In: Éder Zoltán (szerk.): Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből. Budapest: Magyar Egyetemi Kiadó. 86–96.

Éder Zoltán 1999b: Verseghy Ferenc nyelvtanai, tekintettel a magyar mint idegen nyelv oktatására. In: Éder Zoltán (szerk.): Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből. Budapest: Magyar Egyetemi Kiadó. 150–161.

Fehér Katalin 1999: Magyar nyelvű tankönyveink és a sajtó a 18–19. század fordulóján. Magyar Könyvszemle 115/3: 314–328.

Friml Aladár (ford.) 1913: Az 1777-iki Ratio Educationis. Budapest: Kiadja Kath. Középiskola Tanártestület.

Hajdu Lajos 1985: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban. Levéltári Közlemények 56/1: 145–200.

Johann, Gottfried Herder 1791: Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit (Gondolatok az emberiség történetének filozófiájáról). In: Wolfgang, Pross 2002 (Hrsg): Johann Gottfried Herder: Werke, Band III/1. München: Carl Hanser Verlag. 633.

Jókai Mór 1898: Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Utleírás. In: Jókai Mór: Jókai Mór összes művei. Budapest: Révai.

V. Kovács Sándor – Kulin Ferenc – Rudolf Ottó (szerk.) 1984: Magyar felvilágosodás. Szöveggyűjtemény a kor irodalmából – irodalmi olvasókönyv. Budapest: Tankönyvkiadó.

Magyar Tudós Társaság 1831: A’ Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai. Pest: Nyomt. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál.

Mészáros István (ford.) 1981: Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Mészáros István 1989: A tankönyvkiadás története Magyarországon. Budapest: Tankönyvkiadó.

Mikó Pálné 1991: Márton József táblázatai. A magyar grammatika eszközeinek és viszonyhálózatainak leírása. In: Hajdú Mihály – Kiss Jenő (szerk.): Emlékkönyv Benkő Lóránd hetvenedik születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 437–442.

Pomozi Péter – Karácsony Fanni 2017: Magyar nyelvű otthon 1. Magyarország. Budapest: Anyanyelvápolók Szövetsége Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága.

Poór János 1992: A Theresianum. Az összetartozás műhelye. Rubicon 2/8–9: 25−26.

Ravasz János 1966: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1100–1849. Budapest: Tankönyvkiadó.

Szili Katalin 2012: Bél Mátyás Sprachmeistere újra és újra. Magyar Nyelv 108/3: 341–357.

Szőts Farkas 1907: Emlékezés Ballagi Mórról. Protestáns Szemle 19/9: 563–575.

Váczy János 1898: Kazinczy Ferencz Levelezése VIII. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

C. Vladár Zsuzsa 2009: Hány eset van a magyarban? Egy XVII. századi kritériumrendszer. Magyar Nyelv 105/3: 281–291.

C. Vladár Zsuzsa 2016: Az esetrendszer leírása. Hány eset van a magyarban? In: C. Vladár Zsuzsa (szerk.): A korai magyar grammatikák. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 191. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 85–101.