A szimbolikus helyszín mint a kritikus infrastruktúra lehetséges eleme

Absztrakt

A katonai hadviselés megváltozott. A terrorizmus, mint az aszimmetrikus hadviselés típusa már Európában is jelen van, mely előrevetíti, hogy a hadviselés teljes átalakuláson ment keresztül. Korábbiakban a közel-keleti események jelezték, hogy a szokásos ellenfél az ellenfél ellen, technika a technika ellen felállás már a múlté. A kritikus infrastruktúra egy országon belül a társadalom, illetve a gazdaság működését elősegítő létesítmények, hálózatok és szervezetek összessége, vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése az adott ország működési feltételeire negatív hatással jár. Az egyre gyakoribbá váló, polgári tömegeket érintő támadások rámutatnak, hogy a korábbikban megfogalmazott, jelenleg hatályos nemzetközi, európai vagy hazai szabályozók nem követték le az időközben a támadások döntő többségét elviselő nagy tömegek befogadására alkalmas helyszínek besorolását, esetleges kritikus infrastruktúra ágazataként történő meghatározását. Ezen új támadási célpontok közös jellemzője, hogy polgári rendeltetésűek, könnyű célpontok, nagy tömegek befogadására alkalmasak, támadásuk fokozottan kelt közfelháborodást és riadalmat, kimagasló közvetett kihatással van az ország, a gazdaság és a társadalom működésére, nagy médiafigyelem kíséri, és a támadások következtében az áldozatok döntő többsége ártatlan polgári személy. A támadások új célpontjai a szimbolikus helyszínek, amelyek sérülékenységük és erőteljes társadalmi hatásuk következtében méltán válhatnak a kritikus infrastruktúra részeivé.