A légzésvédelmi eszközök fejlődésének történeti áttekintése a magyar tűzoltóság és a légoltalom szolgálatában a 19. és 20. század fordulóján

– 2. rész, a szűrő típusúak

doi: 10.32562/mkk.2024.3.7

Absztrakt

Jelen cikksorozat első részében ismertettük a szűrőjellegű, valamint a friss levegős légzésvédőket magyar tűzoltói és légoltalmi vonatkozásában, a 19–20. század fordulóján. A szűrőjellegűek kezdetleges kivitelük és alacsony tényleges védelmi képességük okán, míg a friss levegős légzők a körülményes használat, alacsony mobilitás és magas bekerülési költség miatt nem terjedtek el. Ebben a részben a tényleges védelmet szavatoló szűrő típusú légzésvédők hazai fejlődését mutatjuk be; hazánkban átfogó tanulmány a gázálarcok fejlődéséről még nem készült. Kitérünk mindemellett az említett eszközök használati előnyeire és hátrányaira, valamint ezek hatására a jelenkor légzésvédelmi eszközrendszereit illetően.

Kulcsszavak:

légzésvédelem munkavédelem szakmatörténet tűzoltóság légoltalom

Hivatkozások

A gázálarc csodálatos élete (1930). Budapesti Hírlap, 1930. február 19. 5.

DUNAY Sándor (1936): A műszaki gázvédelem alapelvei. Budapest: Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium.

„E-11. Gázv. Szolg.” Gázvédelmi szolgálat szabályzat. 1. számú melléklet (1941) [h. n.]: A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium Kiadványa.

„E-35. Gáz. ut.” – Utasítás a gázvédelmi szolgálat ellátására, II. rész – Részletek (1927). [h. n.]: A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium Kiadványa.

FRÜHWALD István (1934): Gázharc! A lég- és gázvédelem. Budapest: (k. n.).

Gázálarcok szemüvege (1938). Magyar Katonai Szemle, 8(7), 303.

Hadtudományi Lexikon: „Tűzoltóság” szócikk (1995). Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság.

Ideiglenes útmutatás a légoltalom végrehajtására (1936). [h. n.] A Magyar Királyi Országos Légvédelmi Parancsnokság kiadása.

KÉLER Dénes (1941): Légoltalmi gázvédelmi ismeretek. Budapest: Légoltalmi Liga Országos Elnöksége.

Légoltalmi gázvédelmi ismeretek (1939). Budapest: Légoltalmi Liga Országos Elnöksége.

Légoltalmi ismeretek (1937). Budapest: Magyar Királyi Országos Légvédelmi Parancsnokság.

Légoltalmi kézikönyv 4. füzet, Gázbomba és gázvédelem (1936). [h. n.]: Országos Légvédelmi Parancsnokság.

MÁRFÖLDY Aladár – ADORJÁN János (1936): A légi veszély és a védekezés módjai. Budapest: Madách.

NÁRAY Antal – BERKÓ István (1936): Légitámadás! Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Népgázálarc [é. n.]. [h. n.]: Mercur Műszaki és Vegyipari Rt.

PÁNTYA Péter (2023): A tűzoltósági, katasztrófavédelmi légzésvédelem története, jelene és jövőbeli lehetőségei. Belügyi Szemle, 71(3), 493–511. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.3.8

RAFFAY Béla (1937): A Műszaki gázvédelem. Természettudományi Közlöny, 69(1076), 514–528.

SZOMBATI Zoltán (2009): A vegyifegyverek hatása az egyéni védőeszközök fejlődésére az I. világháborúban. Hadmérnök, 4(1), 25–33. Online: http://hadmernok.hu/2009_1_szombati.pdf

Tűzoltófelszerelések (1960). (h. n.): Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnokság.

Új idők lexikona 11–12. „Egyéni gázvédő eszközök” szócikk (1938). Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet.

Új lexikon 2.: „Cellon” szócikk (1936). Budapest: Dante–Pantheon.

Internetes források

M. Online: https://gasmaskandrespirator.fandom.com/wiki/34M#Civilian

GM15. Online: https://gasmaskandrespirator.fandom.com/wiki/GM15

Menekülőkámzsa. Online: https://gammatech.hu/downloads/hun/datasheets/escapehood.pdf

Fortepan (1915) az.:156192. Online: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=156192

Fortepan (1937) az.:52221. Online: https://fortepan.hu/hu/photos/?id=52221