Comparison of Industrial Explosive Demolition, Military Destruction and Malicious Damage to Structures

doi: 10.32562/mkk.2023.4.1

Abstract

In the case of the demolition of buildings and structures, the explosive or explosive device used is irrelevant if the aim is to demolish, destroy or, in extreme cases, damage the designated object. Almost everyone can perfectly distinguish between the sequence of events of industrial demolition, military ruin and unlawful sabotage. However, few people realise that if we look at these activities from different perspectives, we can discover similarities. And when these similarities are compared, a ‘grey zone’ emerges whereby legislators are imposing requirements on employers in the explosives industry to ensure traceability of the various risk materials. We set out to examine industrial, military and terror-related blasting in a segment where all three subject areas are involved, yet the most relevant tasks are represented by civilian blasting activities.

Keywords:

demolition industrial demolition military ruin malicious damage sabotage

References

Benedek Dénes et al. (1989): Robbantómesterek kézikönyve II. Országos Magyar Bányászati és Ko¬hászati Egyesület. Bonsignore, E. (1984): A repülőterek rombolásáról. Honvédelem, (12), 37–42.

Bunyitai, Ákos (2023): Insider Threat Mitigation in High Security Facilities. Nemzetbiztonsági Szemle, 11(1), 49–61. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2023.1.4

Daruka Norbert (2010): A házilag készített robbanószerkezetek, avagy színesdrótok és robbanóanyag, mint a terrorizmus leghatékonyabb fegyverzete. New Challenges in the Field of Military Sciences. Budapest, 2010. szeptember 28–30.

Daruka Norbert (2011): Veszélyes épületszerkezetek robbantásos eljárással történő eltávolításának követelményei, módszerei, biztonsági rendszabályai. Műszaki Katonai Közlöny, 20(1–4), 95–108.

Daruka Norbert (2013a): Hejmfaritaj eksplodiloj. Teleskopo, (4), 1–11. Online: https://web.archive.org/web/20160628195622/http://teleskopo.com/2013.htm

Daruka Norbert (2013b): A bűnös célú/terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására. PhD-disszertáció. NKE KMDI. Online: http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2014/daruka_norbert.pdf

Ember István (2022): 3D nyomtató alkalmazási lehetősége egyes speciális robbantási feladatoknál. In Daruka Norbert (szerk.): Fúrás-Robbantástechnika Nemzetközi Szimpózium Különkiadás, 2022. Budapest: Magyar Robbantástechnikai Egyesület, 75–83.

Ember István (2023): Additív gyártástechnológia alkalmazási lehetőségei vágótöltet készítésére. In Szelei Ildikó (szerk.): A hadtudomány és a 1. század. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) – Colorcom Media Kft., 9–15.

Kovács Zoltán (2013): Katonai objektumok IED elleni védelmének lehetséges technikai megoldásai. Műszaki Katonai Közlöny, 23(2), 114–121. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2438

Lukács László (2017): Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből. Budapest: Dialóg Campus.

Lukács László (2023): Szemelvények a hazai katonai robbantástechnika és a földalatti aknaharc fejlődéstörténetéből. Budapest: Ludovika.

Mueller Othmár (1971): Vasbeton-robbantások. Haditechnika, (3), 87–89.

Mű/213 (1971): Robbantási utasítás. Budapest: Honvédelmi Minisztérium.

Szalkai László (2023): Possibilities of Opening Doors with Explosives in Law Enforcement. Trhacia Technika 2023, Slovak Republik, Kongresové centrum ACADEMIA Stará Lesná 32. nemzetközi konferencia, május 10–12.

Jogszabályi források

- 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-énkötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98900020.tvr

- 28/2022. (I. 1.) SZTFH rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2200028.stf