Organic Phosphoric Acid Ester Based Neurotoxins in Plant Protection
Copyright (c) 2022 Nagy Rudolf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The relationship between chemical weapons and pesticides dates back thousands of years. Our fishing and hunting ancestors have already used natural plant poisons, which are actually produced in plant organisms to protect them from pests. With the development of chemistry, plant protection products in the modern sense and synthetically produced pesticides have mostly wanted to replicate the mechanism of action of these substances. The results of the experiments led to the appearance of one of the most toxic chemical warfare agents, organophosphoric acid ester type neurotoxins in the military arsenal. Today, plant protection products in this category not only need to be considered from a chemical safety or public health perspective, but also from a public safety aspect. In this article, the author describes details concerning the safety of the use
of these neurotoxins, which have limited use as insecticides in agriculture.
Keywords:
References
Aaron, Herbert S. – Harry O. Michel – Benjamin Witten – Jacob I. Miller: The Stereochemistry of Asymmetric Phosphorus Compounds. 11. Stereospecificity in the Irreversible Inactivation of Cholinesterases by the Enantiomorphs of an Organophosphorus Inhibitor. Journal of the American Chemical Society, 1958. Online: https://doi.org/10.1021/ja01535a052
Александров, В. Н. – В. И. Емельянов: Отравляющие вещества. Москва, Военное издательство, 1990.
Bajgar, Jiri: Nerve Agents Poisoning and its Treatment in Schematic Figures and Tables. (h. n.), Elsevier, 2012. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-416047-7.00006-2
Bakó Péter – Fogarassy Elemér – Keglevich György: Szerves vegyipari technológiák. Egyetemi jegyzet. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2011.
Bánki László et al: Egy peszticid kifejlesztése mint komplex tudományos feladat – A Budapesti Vegyiművek BUVINOL herbicidjével kapcsolatos kutatások. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1976.
Bellovicz Gyula: Munkavédelem. Egyetemi jegyzet. Győr, Széchenyi István Egyetem, 2014.
Briggs, Shirley A.: Basic Guide to Pesticides. Their Characteristics and Hazards. Washington, DC, Taylor & Francis, 2017.
Fölkl Rezső (szerk.): Munkaegészségügyi és Munkavédelmi Enciklopédia. 2. kötet. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ, 1987.
Fukuto, T. Roy – R. L. Metcalf: Isomerization of β-Ethylmercaptoethyl Diethyl Thionophosphate (Systox). Journal of the American Chemical Society, 76. (1954), 20. 5103–5106. Online: https://doi.org/10.1021/ja01649a028
Halász László – Nagy Károly: Mérgező anyagok kémiája. Egyetemi jegyzet. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2000.
Kamiya, Mamoru – Katsura Kameyama: Photochemical Effects of Humic Substances on the Degradation of Organophosphorus Pesticides. Chemosphere, 36. (1998), 10. 2337–2344. Online: https://doi.org/10.1016/S0045-6535(97)10202-8
Химическая Энциклопедия, в пяти томах. Москва, Издательства «Большая Российская Энциклопедия», 1988. Химическая Энциклопедия в пяти томах. Москва, Издательства «Большая Российская Энциклопедия» 1995.
Химическая Энциклопедия, в пяти томах. Москва, Издательства «Большая Российская Энциклопедия», 1998.
Kiss, Attila – Diána Virág: Photostability and Photodegradation Pathways of Distinctive Pesticides. Journal of Environmental Quality, 38. (2009), 1. 157–163. Online: https://doi.org/10.2134/jeq2007.0504
Kiss István – Kováts Nóra: Egészségvédelem. Veszprém, Pannon Egyetem – Környezetmérnöki Intézet, 2011. Online: https://tudastar.mk.uni-pannon.hu/anyagok/04-Egeszsegvedelem.pdf
Krieger, Robert I. – Nancy Ragsdale – James N. Seiber: Assessing Exposures and Reducing Risks to People from the Use of Pesticides. Washington, DC, American Chemical Society, 2007. Online: https://doi.org/10.1021/bk-2007-0951
Marrs, Timothy C. – Bryan Ballantyne: Pesticide Toxicology and International Regulation. Hoboken, John Wiley & Sons, 2004. Online: https://doi.org/10.1002/0470091673
Matolcsy, György – Miklós Nádasdy – Viktor Andriska – Sándor Terényi: Pesticide Chemistry. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988.
Matthews, Graham A.: A History of Pesticides. Boston, CABI, 2018. Online: https://doi.org/10.1079/9781786394873.0000
Murphy, Patrick J. (szerk.): Organophosphorus Reagents. A Practical Approach in Chemistry. Oxford, Oxford University Press, 2004.
Nagy Rudolf – Sütő Norbert: Peszticidek veszélyei a szerves foszforsav-észter alapú rovarírtó szerek tükrében. Védelem Tudomány, 7. (2022), 2. 109–144. https://www.vedelemtudomany.hu/articles/VII/2/2022-0406-nagy-suto.pdf,
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv, 2019–2023. Agrárminisztérium, (é. n.). Online: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/998660/NCST_+2019.pdf/dc1dd23c-f47a-318c-d623-31d44683247c
Nollet, Leo M. L. – Hamir S. Rathore: Handbook of Pesticides: Methods of Pesticide Residues Analysis. Boca Raton, CRC Press, 2010.
Pethő Ágnes (szerk.) (NÉBIH, 2015. január): 3–4. háttéranyag, Növényvédő szer felhasználás Magyarországon, 5.2 melléklet. A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ (POP) NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1950–2010 KÖZÖTT, Dr. Pethő Ágnes (szerk.) et al. (OKKP, 2013. április): ATRAZIN-TARTALMÚ NÖVÉNYVÉDŐSZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1960–2007, Módszertani Gyűjtemény tervezetek: A környezetben várható koncentrációk előre jelzett értékeinek kiszámítása és felhasználása a kockázatbecslésben (2014. május), Kockázatbecslés a nem cél-szervezetekre – ökotoxikológia (2014. január). Online: https://www.kornyezetvedok.hu/vgt/vgt2/orszagos/3_4_hatteranyag_Novenyvedoszer_felhasznalas_Magyarorszagon_.pdf?pi
Shrikant, Randhavane – A. K. Khambete: Photolysis: Case Studies for Organophosphate Pesticides Treatment. International Research Journal of Engineering and Technology, 2. (2014), 3. 1596–1599. Online: https://irjet.net/archives/V2/i3/Irjet-v2i3247.pdf
Szabó Gyula: A fizikai munkavégzés ergonómiája. Budapest, Óbudai Egyetem, 2012.
Tompa Anna (szerk.): Kémiai biztonság és toxikológia. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2005.
Tőkés Gábor (szerk.): Növényvédő szerek engedélyezése Magyarországon és az Európai Unióban. Budapest, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 2011. Online: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21468/Novenyvedo_szerek_engedelyezese.doc/29de8dfd-5184-43be-996d-2e1ec19bfae1
Цвијановић, Горица – Слађана Савић: Заштита екосистема и биоремедијација. Београд, Институт за Економику Пољопривреде, 2016.
Ungváry György – Morvai Veronika (szerk.): Munkaegészségtan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2010.
Vásárhelyi Györgyi – Földi László: Vegyifegyver megsemmisítési technológiák. Hadmérnök, 2. (2007), 4. 46–59. Online: https://www.hadmernok.hu/archivum/2007/4/2007_4_vasarhelyi.pdf
Walz Géza (szerk.): Munkavédelem a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, a faiparban és az élelmiszeriparban. Debrecen, Mezőgazdasági Kiadó, 1979.
Зинченко, В. А.: Химическая защита растений, средства, технология и экологическая безопасность, учебники и учебные пособия для студентов высших учебных заведении. Москва, КолосС, 2012.
Jogi források
évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről
/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről
/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről
/2004. (V. 15.) FVM Rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról
/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről
/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről
/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról