A globális klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségek vizsgálata, különös tekintettel viharkárok és az özönvízszerű esőzések során jelentkező katasztrófavédelmi feladatokra

Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben a természeti katasztrófák rangsorában a különböző helyi „viharok”, villámárvizek újszerű veszélyforrásként jelentek meg.  A ’90-es évek közepétől, különösen a közelmúltban a hazai helyi, kistérségi mentés, védekezés szempontjából e veszélyforrás kiemelt szerepet kapott, mint a leggyakoribb kisebb-nagyobb beavatkozást igénylő esemény. Gyakoriságukban, mind károkozásaikban nagyságrendi változásnak lettünk tanúi, sőt évtizedenkénti ritka, kirívó kivételeknek tartott jelenségek, mint pl. hazánkban a tornádók is megjelentek. Megkülönböztetett figyelmet e jelenségkör a hirtelen, „váratlan” lefolyása, s a károk gyakran komoly súlyossága miatt is érdemel. Mert míg pl. a folyami árvizeket, vagy esetenként a kiadós, kitartó havazásokat is hetes, de legalábbis több nappal viszonylag megfelelő biztonsággal előre lehet jelezni, addig pl. a villámárvizeket a megszokott meteorológiai értelemben igazából nem, vagy csak szűk időhatáron belül lehet előre jelezni. Továbbá míg az árvizek több napos lefolyásúak, így a beavatkozás megszervezésére, annak végrehajtására összességében elegendő idő állhat rendelkezésre, addig egy vihar, vagy villámárvíz az egyik pillanatról a másikra keletkezhet és általában egy óránál rövidebb időn belül le is zajlik. Károk ugyan csak helyi szinten pusztítanak, ám ezek olyan súlyosak lehetnek pl. amennyiben a viharok, villámárvizek egy településen (pl. Mád, Mátrakeresztes) csapnak le, annak a településnek normál működését akár napokra is megbéníthatják, a teljes helyreállítás hosszú időre is elhúzódhat, sok esetben külső erőforrásokat is igényelve.