A Pajzs tömeges események kezelésével kapcsolatos legújabb fejlesztéseinek vizsgálata

doi: 10.32562/mkk.2025.3-4.7

Absztrakt

A cikk a katasztrófavédelem műveletirányításában kulcsszerepet betöltő Pajzs riasztási rendszer tömeges események kezelésére vonatkozó legújabb fejlesztéseit mutatja be. A fejlesztések középpontjában a térképalapú eseménykezelés, a csoportos címkiadás és a Pajzs Mini mobilalkalmazás továbbfejlesztése áll. A tanulmány egy szimulációs gyakorlat tapasztalatait elemzi, amelynek célja a rendszer megnövekedett terhelés alatti teljesítményének vizsgálata és az erőforrás-gazdálkodás optimalizálása volt. A teszt eredményei alátámasztják, hogy az új funkciók jelentősen hozzájárulhatnak a tömeges káresetek hatékonyabb kezeléséhez, a műveletirányítás gyorsításához és a beavatkozó egységek munkájának támogatásához. A szerző javaslatokat fogalmaz meg a rendszer jövőbeni fejlesztésére és szélesebb körű alkalmazására.

Kulcsszavak:

Pajzs rendszer Műveletirányítás Katasztrófavédelem Tömeges események Térképes eseménykezelés Tömeges címkiadás

Hivatkozások

COMFORT, Louise et al. (2004): Coordination in Rapidly Evolving Disaster Response Systems: The Role of Information. American Behavioral Scientist, 48(3), 295–313. Online: https://doi.org/10.1177/0002764204268987

GOODCHILD, Michael F. (2009): Geographic Information Systems and Science: Today and Tomorrow. Procedia Earth and Planetary Science 1, 1037–1043. Online: https://doi.org/10.1016/j.proeps.2009.09.160

HESZ József (2020): A harangtól a számítógépig, avagy a tűzjelzés és riasztás története. Belügyi Szemle, 68(8), 51–66. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.8.3

IGAZ-DANSZKY Tamás – HIS Imre (2023): Pajzs Mini, a katasztrófavédelem tűzoltó járművekre fejlesztett riasztási rendszere. Tűzvédelem, 30(4), 48–52.

Incident Management Software for Emergency Response (2022): Market Survey Report, January 2022, Homeland Security. Online: https://www.dhs.gov/sites/default/files/2022-01/SAVER%20IMS%20MSR_05Jan2022-508.pdf

KAPUCU, Naim – GARAYEV, Vener (2011): Collaborative Decision-Making in Emergency and Disaster Management. International Journal of Public Administration, 34(6), 366–375. Online: https://doi.org/10.1080/01900692.2011.561477

KOX, Thomas – LÜDER, Catharina (2021): Impacts as Triggers for Weather-Related Decision Making: Observations at the Berlin Fire Brigade Control and Dispatch Center. International Journal of Disaster Risk Science, 12(4), 610–615. Online: https://doi.org/10.1007/s13753-021-00356-4

LFB in a Digital World (2021): Information and technology strategy, 2021–2023. Online: https://www.london-fire.gov.uk/media/5741/lfb-in-a-digital-world-strategy-2021-refresh-final-approved-march-2021.pdf

MUHORAY Árpád (2022): A katasztrófavédelem irányítási modelljének vizsgálata. In SZABÓ Csaba – MOLNÁR Dániel (szerk.): Studia Doctorandorum Alumnae – Válogatás a DOSZ Alumni Osztály tagjainak doktori munkáiból I. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, 359–458. Online: https://doi.org/10.23715/SDA.2022.1.3

MUHORAY Róbert – MUHORAY Árpád (2022): Áldozati mentalitás és félelmek katasztrófahelyzetekben. In HÁBERMAYER Tamás – VARGA István – ACKERMANN Zsuzsanna (szerk.): Katasztrófák és következmények, segítők és áldozatok. Szekszárd: Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 93–102.

Next Generation Critical Communications (2020): Business Case „Light”. Online: https://ngcc.govt.nz/assets/NGCC_Detailed_Business_Case_Lite_FINAL_V1.1.pdf

PÁNTYA Péter (2025): International Comparison of Fire Brigade Operational Systems by Hungarian and Croatian Examples. Polgári Védelmi Szemle 17, 391–397.

VARGA Ferenc (2020): A budapesti hivatásos tűzoltóság története 1870–2020. Belügyi Szemle, 68(8), 31–50. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.8.2

VASS Gyula et al. (2024): A katasztrófavédelmi kutatások eredményei és fejlesztése a rendészettudomány rendszerében. Belügyi Szemle, 72(5), 815–833. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp815-833