Effectivity Experiment of PA-12 Shaped Charge Liners

doi: 10.32562/mkk.2024.3.2

Absztrakt

The application of 3D printing in blasting technology is a significantly under-researched area worldwide. Despite this, low-density materials hold importance in certain subfields among which cumulative charges stand out. In my research, I examine the efficiency of cones made from PA-
12 material using powder bed fusion technology. During the tests, I demonstrate that in the case of this material, the component preventing backflow has a significant impact on perforation performance and cavity formation. I analyse and compare the results of a total of six charges, with three of each type, to verify my hypothesis regarding the aforementioned component.

A 3D nyomtatás alkalmazása a robbantástechnológiában egy jelentősen alulkutatott terület. Ennek ellenére az alacsony sűrűségű alapanyagoknak van jelentősége egyes részterületeken, melyek közül kiemelkednek a kumulatív töltetek. Vizsgálatom során a PA–12 alapanyagból porágyas technológiával készített kúpok hatékonyságát vizsgálom meg. A tesztek során igazolom, hogy ennek az alapanyagnak az esetében a visszaáramlást gátló alkatrésznek jelentős a hatása a lyukasztási teljesítményre és az üreg kialakítására. Összesen hat töltet, típusonként 3–3 darab eredményeit elemzem, vetem össze, hogy igazoljam hipotézisemet a fenti alkatrésszel kapcsolatban.

Kulcsszavak:

additive 3D printing blasting technology cumulative charge

Hivatkozások

ÁDÁM, Balázs – EMBER, István (2022a): Béléstestek készítésének technikai lehetőségei alacsony sűrűségű anyagból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(3), 101–111. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.6

ÁDÁM, Balázs – EMBER, István (2022b): Kumulatív töltetházak 3D nyomtatása. Hadmérnök, 17(3), 35–44. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.3.2

BODA, József – BOLDIZSÁR, Gábor – KOVÁCS, László – OROSZ, Zoltán – PADÁNYI, József – RESPERGER, István – SZENES, Zoltán (2016): A hadtudományi kutatási irányok, prioritások és témakörök. Államtudományi Műhelytanulmányok 16. 1–23. Online: https://www.med.u-szeged.hu/download.php?docID=90702

DARUKA, Norbert (2016): Robbanóanyag-ipari alapanyagok és termékek osztályozásának lehetőségei. Műszaki Katonai Közlöny, 26(1), 26–44. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2187/1456

DARUKA, Norbert (2023): Érzéketlen robbanóanyagok I.: Célkeresztben a TNT és a Composit B kiváltása. Műszaki Katonai Közlöny, 33(2), 5–21. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2023.2.1

EMBER, István (2022a): Modern kumulatív töltet méretezésének lehetőségei. Műszaki Katonai Közlöny, 32(1), 5–15. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.1.1

EMBER, István (2022b): Hatásvizsgálati robbantás kumulatív töltetekkel. Műszaki Katonai Közlöny, 32(3), 13–23. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.2

EMBER, István (2022c): Modern kumulatív töltetek hatékonyságának vizsgálata. Haditechnika, 56(6), 15–20. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.03

EMBER, István (2022d): Célfeladatra készített kumulatív töltetek kialakításának vizsgálata. In SZELEI, Ildikó (ed.): A hadtudomány aktuális kérdései 2022. Budapest: Ludovika, 13–28.

EMBER, István (2022e): 3D nyomtatott lyukasztó töltetek hatásvizsgálata. Hadmérnök, 17(4), 63–73. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.4.5

GÁL, Bence – NÉMETH, András (2019): Additív gyártástechnológiák katonai alkalmazásának vizsgálata, különös tekintettel a katonai elektronika területére. Hadmérnök, 14(1), 231–249. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2019.1.19

GYARMATI, József – HEGEDŰS, Ernő – GÁVAY, György (2022): Automata sebességváltóban alkalmazott kapcsolt bolygóművek – Wilson-váltó: Harckocsi-sebességváltó modell kialakítása 3D nyomtatással oktatási célból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(3), 113–126. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.7

KAJNER, Gyula – BÉLTEKI, Ádám – CSEH, Martin – GERETOVSZKY Zsolt – AJTAI, Tibor – BARNA, Lilla – DELI, Mária A. – PAP, Bernadett – MARÓTI, Gergely – GALBÁCS, Gábor (2023): Design, Optimization, and Application of a 3D-Printed Polymer Sample Introduction System for the ICP-MS Analysis of Nanoparticles and Cells. Nanomaterials, 13(23). Online https://doi.org/10.3390/nano13233018

KOVÁCS, Zoltán (2012): Az improvizált robbanóeszközök főbb típusai. Műszaki Katonai Közlöny, 22(2), 37–52. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_2_03%20IED-k%20f%C5%91bb%20t%C3%ADpusai%20-%20Kov%C3%A1cs%20Z.pdf

KUGYELA, Lóránd (2020): A többkomponensű robbanóanyagok múltja, jelene és jövője. Katonai Logisztika, 28(4), 58–75. Online: https://doi.org/10.30583/2020.4.058

LUKÁCS, László (1992): A kumulatív hatás és a kumulatív töltetek méretezése. Jegyzet a Szárazföldi Haderőnemi Fakultás műszaki hallgatói számára. Magyar Honvédség, Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Műszaki tanszék.

LUKÁCS, László (2017): Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből, különös tekintettel a továbbfejlesztés várható irányaira és a kor új kihívásaira. Budapest: Dialóg Campus.

PADÁNYI, József (2023): Éghajlatváltozás, természeti katasztrófák, környezeti hatások, katonai képességek. Hadtudomány, 33(E-szám), 101–119. Online: https://doi.org/10.17047/Hadtud.2023.33.E.101