A műszaki felszámolók támogatóképességei a terrorelhárításban

doi: 10.32562/mkk.2024.1.10

Absztrakt

Tudatában kell lennünk, hogy az eltűnt idők elhivatott „harcosai” áldozatos munkájukkal, miként támogatták a terrorelhárítás műveleti állományának tevékenységét, a műszaki specialisták feladatát. Ezt a nehéz feladatkört csak néhányak képesek betölteni egy műveleti egységen belül. Szerteágazó tevékenységi körükkel, képességükkel arra hivatottak, hogy a műveleti csoportokat a nyílászárók megfelelő módban történő megnyitásával a lehető legrövidebb időn belül a műveleti területre juttassák, ha kell, robbanóanyag használatával is. Alapkiképzésük 6–7 hetes folyamat, amely során elsajátítják az erőszakos behatolási eszközök, a műveleti alpintechnikai tevékenységek, az operatív felderítési tevékenységek területén szükséges ismereteket, és azok birtokában támogatják saját műveleti egységüket a kiképzésük után.

Kulcsszavak:

műszaki specialisták műveleti csoportok robbanóanyag kiképzés

Hivatkozások

A Greenpeace akciója miatt le kellett zárni a Lánchídat (2007). Index, 2007. március 1. Online: https://index.hu/belfold/greenpc7855/

Balassagyarmati túszdráma – Magyarország első terrorista akciója (1973) [é. n.]. Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád megyei Levéltára. Online: https://web.archive.org/web/20150518082342/http://www.nogradarchiv.hu/index.php?action=gallery&category_id=320

DARUKA Norbert (2016): Robbanóanyag-ipari alapanyagok és termékek osztályozásának lehetőségei. Műszaki Katonai Közlöny, 26(1), 26–44. Online: http://www.hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/PDF_2016_1sz/MKK 2016_1sz_ossz.pdf

DARUKA Norbert – KUGYELA Lóránd (2018): Ipari robbanóanyagok megjelenésének lehetőségei az improvizált robbanószerkezetek kialakításának tekintetében. In Fúrás- robbantástechnika 2018. XIV. Nemzetközi Konferencia Velence, 2018. szeptember 19–21., 155–174.

EMBER István (2022a): Modern kumulatív töltetek hatékonyságának vizsgálata. Haditechnika, 56(6), 15–20. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.03

EMBER István (2022b): Célfeladatra készített kumulatív töltetek kialakításának vizsgálata. In SZELEI Ildikó (szerk.): A hadtudomány aktuális kérdései 2022. Budapest: Ludovika, 13–28.

HEGEDŰS Ernő (2010): Terrorelhárító erők szervezése a rendvédelmi szervezeteknél és a légideszant csapatoknál. Rendvédelmi Történeti Füzetek, 19(22), 53–59. Online: https://doi.org/10.31627/RTF.XIX.2010.22N.53-59P

KOVÁCS Zoltán – DARUKA Norbert (2013): IEDD – Improvised Explosive Device Disposal. International Conference on Military Technologies – ICMT 2013, Brno 22–24. May 2013., 383–390.

LUGOSI Péter (2016): Matuska és a többiek: modern terrorizmus Magyarországon. 24.hu, 2016. március 28. Online: https://24.hu/belfold/2016/03/28/matuska-es-a-tobbiek-modern-terrorizmus-magyarorszagon/

LUKÁCS László (1992): A kumulatív hatás és a kumulatív töltetek méretezése. Jegyzet a Szárazföldi Haderőnemi Fakultás műszaki hallgatói számára. Budapest: Magyar Honvédség – Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Műszaki Tanszék.

LUKÁCS László (2017): Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből. Különös tekintettel a továbbfejlesztés várható irányaira és a kor új kihívásaira. Budapest: Dialóg Campus.

RÉMAI Dániel (2019): Az izraeli nemzetbiztonsági rendszer fejlődésének története. Nemzetbiztonsági Szemle, 7(4), 3–19. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2019.4.1

SZABÓ József (1995): Hadtudományi lexikon M–Zs II. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság.

SZALKAI László (2022): A magyar rendvédelmi tűzszerészet rövid története 1945-től a Terrorelhárítási Központ megalakulásáig. Műszaki Katonai Közlöny, 32(2), 55–65. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.2.4

A szlovák Lynx kommandó nyílászárórobbantás-képzési, -oktatási anyaga (2007). MS PowerPoint-file, a szerző birtokában.

TARJÁN G. Gábor (2015): Karhatalom a huszadik században Magyarországon. Belügyi Szemle, 63(6), 29–47. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.6.2

VÖRÖS Mihály – DARUKA Norbert (2012): Tűzszerészek a közszolgálati feladatok ellátásában. Sereg Szemle, 10(2), 22–34.