Szerves foszforsavészter-alapú idegmérgek a növényvédelemben
Copyright (c) 2022 Nagy Rudolf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A vegyi fegyverek és a növényvédőszerek kapcsolata évezredekre nyúlik vissza. A halászó és vadászó elődeink is alkalmazták már a természetes növényi mérgeket, amelyeket a növények a kártevőkkel szembeni védelemre termelnek. A kémiai tudományok fejlődésével a modern értelemben vett és szintetikusan előállított növényvédő szerek is többnyire ezeknek az anyagoknak a hatásmechanizmusát kívánták lemásolni. Az e célból végzett kísérletek eredményei vezettek el a mérgező harcanyagok egyik legtoxikusabb válfajának, a szerves foszforsavészter-típusú idegmérgek katonai arzenálban való megjelenéséhez. Mára már az e kategóriába sorolt növényvédőszer-készítményeknek nemcsak a kémiai biztonság vagy a közegészségügy oldaláról kell figyelmet szentelni, de a közbiztonságra gyakorolt veszélyességük is felmerül. E cikkben a szerző a rovarirtó szerként a mezőgazdaságban is csak korlátozottan alkalmazható ezen idegmérgek felhasználásának biztonságát érintő részleteket ismerteti.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Aaron, Herbert S. – Harry O. Michel – Benjamin Witten – Jacob I. Miller: The Stereochemistry of Asymmetric Phosphorus Compounds. 11. Stereospecificity in the Irreversible Inactivation of Cholinesterases by the Enantiomorphs of an Organophosphorus Inhibitor. Journal of the American Chemical Society, 1958. Online: https://doi.org/10.1021/ja01535a052
Александров, В. Н. – В. И. Емельянов: Отравляющие вещества. Москва, Военное издательство, 1990.
Bajgar, Jiri: Nerve Agents Poisoning and its Treatment in Schematic Figures and Tables. (h. n.), Elsevier, 2012. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-416047-7.00006-2
Bakó Péter – Fogarassy Elemér – Keglevich György: Szerves vegyipari technológiák. Egyetemi jegyzet. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2011.
Bánki László et al: Egy peszticid kifejlesztése mint komplex tudományos feladat – A Budapesti Vegyiművek BUVINOL herbicidjével kapcsolatos kutatások. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1976.
Bellovicz Gyula: Munkavédelem. Egyetemi jegyzet. Győr, Széchenyi István Egyetem, 2014.
Briggs, Shirley A.: Basic Guide to Pesticides. Their Characteristics and Hazards. Washington, DC, Taylor & Francis, 2017.
Fölkl Rezső (szerk.): Munkaegészségügyi és Munkavédelmi Enciklopédia. 2. kötet. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ, 1987.
Fukuto, T. Roy – R. L. Metcalf: Isomerization of β-Ethylmercaptoethyl Diethyl Thionophosphate (Systox). Journal of the American Chemical Society, 76. (1954), 20. 5103–5106. Online: https://doi.org/10.1021/ja01649a028
Halász László – Nagy Károly: Mérgező anyagok kémiája. Egyetemi jegyzet. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2000.
Kamiya, Mamoru – Katsura Kameyama: Photochemical Effects of Humic Substances on the Degradation of Organophosphorus Pesticides. Chemosphere, 36. (1998), 10. 2337–2344. Online: https://doi.org/10.1016/S0045-6535(97)10202-8
Химическая Энциклопедия, в пяти томах. Москва, Издательства «Большая Российская Энциклопедия», 1988. Химическая Энциклопедия в пяти томах. Москва, Издательства «Большая Российская Энциклопедия» 1995.
Химическая Энциклопедия, в пяти томах. Москва, Издательства «Большая Российская Энциклопедия», 1998.
Kiss, Attila – Diána Virág: Photostability and Photodegradation Pathways of Distinctive Pesticides. Journal of Environmental Quality, 38. (2009), 1. 157–163. Online: https://doi.org/10.2134/jeq2007.0504
Kiss István – Kováts Nóra: Egészségvédelem. Veszprém, Pannon Egyetem – Környezetmérnöki Intézet, 2011. Online: https://tudastar.mk.uni-pannon.hu/anyagok/04-Egeszsegvedelem.pdf
Krieger, Robert I. – Nancy Ragsdale – James N. Seiber: Assessing Exposures and Reducing Risks to People from the Use of Pesticides. Washington, DC, American Chemical Society, 2007. Online: https://doi.org/10.1021/bk-2007-0951
Marrs, Timothy C. – Bryan Ballantyne: Pesticide Toxicology and International Regulation. Hoboken, John Wiley & Sons, 2004. Online: https://doi.org/10.1002/0470091673
Matolcsy, György – Miklós Nádasdy – Viktor Andriska – Sándor Terényi: Pesticide Chemistry. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988.
Matthews, Graham A.: A History of Pesticides. Boston, CABI, 2018. Online: https://doi.org/10.1079/9781786394873.0000
Murphy, Patrick J. (szerk.): Organophosphorus Reagents. A Practical Approach in Chemistry. Oxford, Oxford University Press, 2004.
Nagy Rudolf – Sütő Norbert: Peszticidek veszélyei a szerves foszforsav-észter alapú rovarírtó szerek tükrében. Védelem Tudomány, 7. (2022), 2. 109–144. https://www.vedelemtudomany.hu/articles/VII/2/2022-0406-nagy-suto.pdf,
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv, 2019–2023. Agrárminisztérium, (é. n.). Online: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/998660/NCST_+2019.pdf/dc1dd23c-f47a-318c-d623-31d44683247c
Nollet, Leo M. L. – Hamir S. Rathore: Handbook of Pesticides: Methods of Pesticide Residues Analysis. Boca Raton, CRC Press, 2010.
Pethő Ágnes (szerk.) (NÉBIH, 2015. január): 3–4. háttéranyag, Növényvédő szer felhasználás Magyarországon, 5.2 melléklet. A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ (POP) NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1950–2010 KÖZÖTT, Dr. Pethő Ágnes (szerk.) et al. (OKKP, 2013. április): ATRAZIN-TARTALMÚ NÖVÉNYVÉDŐSZEREK HAZAI FELHASZNÁLÁSA 1960–2007, Módszertani Gyűjtemény tervezetek: A környezetben várható koncentrációk előre jelzett értékeinek kiszámítása és felhasználása a kockázatbecslésben (2014. május), Kockázatbecslés a nem cél-szervezetekre – ökotoxikológia (2014. január). Online: https://www.kornyezetvedok.hu/vgt/vgt2/orszagos/3_4_hatteranyag_Novenyvedoszer_felhasznalas_Magyarorszagon_.pdf?pi
Shrikant, Randhavane – A. K. Khambete: Photolysis: Case Studies for Organophosphate Pesticides Treatment. International Research Journal of Engineering and Technology, 2. (2014), 3. 1596–1599. Online: https://irjet.net/archives/V2/i3/Irjet-v2i3247.pdf
Szabó Gyula: A fizikai munkavégzés ergonómiája. Budapest, Óbudai Egyetem, 2012.
Tompa Anna (szerk.): Kémiai biztonság és toxikológia. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2005.
Tőkés Gábor (szerk.): Növényvédő szerek engedélyezése Magyarországon és az Európai Unióban. Budapest, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 2011. Online: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21468/Novenyvedo_szerek_engedelyezese.doc/29de8dfd-5184-43be-996d-2e1ec19bfae1
Цвијановић, Горица – Слађана Савић: Заштита екосистема и биоремедијација. Београд, Институт за Економику Пољопривреде, 2016.
Ungváry György – Morvai Veronika (szerk.): Munkaegészségtan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2010.
Vásárhelyi Györgyi – Földi László: Vegyifegyver megsemmisítési technológiák. Hadmérnök, 2. (2007), 4. 46–59. Online: https://www.hadmernok.hu/archivum/2007/4/2007_4_vasarhelyi.pdf
Walz Géza (szerk.): Munkavédelem a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, a faiparban és az élelmiszeriparban. Debrecen, Mezőgazdasági Kiadó, 1979.
Зинченко, В. А.: Химическая защита растений, средства, технология и экологическая безопасность, учебники и учебные пособия для студентов высших учебных заведении. Москва, КолосС, 2012.
Jogi források
évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről
/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről
/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről
/2004. (V. 15.) FVM Rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról
/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről
/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről
/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról