Harci modellek vizsgálata differenciálegyenletekkel

Absztrakt

Az első világháború alatt F. W. Lanchester matematikai modellt adott a szembenálló haderők veszteségeinek leírására, amely feltételezte, hogy két homogén haderő (a harcászati egységeknek csak egy típusát tartalmazza) harcol egymás ellen és a teljes harcászati információk birtokában vannak (egy tetszőleges harci egység bármikor képes észlelni legalább annyi ellenséges egységet, amennyit meg is tud semmisíteni). Lanchester modelljét azóta sokat fejlesztették és munkája alapot adott más jellegű harci modellek felállítására, mint a gerilla-gerilla harc vagy a hagyományos-gerilla harc. Ebben a cikkben az ezekhez a modellekhez tartozó differenciálegyenleteket ismertetjük, elemezzük és konkrét példákon, történelmi csatákon keresztül vizsgáljuk meg a harcok megnyerésének esélyeit. Napjainkban a NATO is erősen támogatja a harcok rendszerdinamikai modellezésének kutatását.