Kísérleti robbantások helyszínén vett talajminták analitikai vizsgálatainak tapasztalatai

  • Lapat Attila
  • Lebics Ferenc
  • Mell Péter
  • Lakits Gábor
  • Kugyela Lóránd

Absztrakt

A TÜV Rheinland InterCert litéri robbantóterén végzett kísérleti robbantások utáni talajminták analitikai vizsgálataival három célunk volt: demonstrálni a robbanóanyagokkal erősen szennyezett területeken történt robbanások (ld. 2004. Törökbálint, volt Mechanikai Művek területe) után vett talajminták vizsgálata alapján a „felelős” robbanóanyag(ok) azonosításának problémáit. Az NBSZ Szakértői Intézet, NAT (jelenleg NAH) által akkreditált Robbanóanyag Analitikai Laboratórium (RAL) és partner laboratóriumai közt kialakult vizsgálati rendszerhez minták szolgáltatása. A RAL robbantás utáni helyszíni mintavételi eljárása, időszakonkénti ellenőrzéséhez szükséges dokumentumok elkészítése.
A szabad területen végzett kísérleti robbantásokhoz 450 g APG Booster 450, 100 g Semtex 1A, valamint 2 kg ANDO-ÉV típusú robbanóanyagokat használtunk. Ezt követően szeparált térben (papírdoboz) felhalmozott, robbanóanyagokkal nem szennyezett földre elhelyezett 200 g tömegű lemezes TNT-vel is végrehajtottuk a kísérletet. Az analitikai vizsgálatokat és az eredmények kiértékelését az NBSZ Szakértői Intézetében végeztük el. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a robbanás centrumából, ill. a háttérből vett minták összetétele (a kromatogramok alapján) nem mutatott releváns különbséget, tehát ebből nem lehetett érdemi következtetést levonni a robbantásban alkalmazott robbanóanyag vegyület, vagy vegyületek kémiai szerkezetére vonatkozóan.

Kulcsszavak:

robbanóanyagok kísérleti elrendezés mintavétel színreakció kromatográfia tömegspektrometria szennyezettség