The indifference in the revelation
Human and artificial intelligence in the creation and reception of literary texts
Abstract
Publicly launched on 30 November 2022, ChatGPT appears to have become widely capable of imitating human creative writing. Following Alan Turing’s idea and to find out whether the chatbot can indeed do this, I launched an imitation game on human written and AI-generated text in the framework of the New National Excellence Programme, with 3 professional literary critics and 100 naïve subjects. My aim is not only to understand the mind capable of creating and writing but also to identify the elements in the text that reveal the human or artificial nature of the author.
Keywords:
How to Cite
References
Bańczerowski, Janusz 1999: A kognitív nyelvészet alapelvei. Magyar Nyelvőr 123/1: 78–87. Online: https://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123107.htm
Bognár Melinda 2023: Építészet és digitális elmélet. A számítógépes nyelvészet és a PULI. Építészfórum, 2023. december 29. Online: https://epiteszforum.hu/04-epiteszet-es-digitalis-elmelet--a-szamitogepes-nyelveszet-es-a-puli
Clark, Andy 1996: A megismerés építőkövei. Filozófia, megismeréstudomány és a párhuzamos megosztott feldolgozás. Budapest: Osiris Kiadó.
Crevier, Daniel 1993: The Tumultuous History of the Search for Artificial Intelligence. New York: Basic Books.
Esterházy Péter 2011: A szavak csodálatos életéből. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
Fehér Erzsébet 2009: Az irodalmi stílus néhány kérdéséről újabb megközelítésben. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica 129–144.
Héder Mihály 2020: Mesterséges intelligencia. Filozófiai kérdések, gyakorlati válaszok. Budapest: Gondolat Kiadó.
Kiefer Ferenc (szerk.) 2006: Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kulcsár Szabó Ernő 2017: A nyelv, a dolgok és az alapító megnevezés. A nyelvi alkotás és a mai szépirodalom. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A magyar nyelv jelene és jövője. Budapest: Gondolat Kiadó. 433–461.
Kulcsár-Szabó Zoltán 2002: A gép poétikája. In: Kenyeres Zoltán – Gintli Tibor (szerk.): Pillanatkép a hazai irodalomtudományról. Budapest: Anonymus Kiadó. 401–419.
Lehmann Miklós 2001: Funkcionalizmus Wittgenstein filozófiájában. Magyar Filozófiai Szemle 45/3: 292–301.
Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach 2011. Online: http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/aima/ch01s03
Pléh Csaba 1996: A modern kognitivizmus mozgalma és változásai. In: Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: Osiris Kiadó. 9–34.
Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) 2015: Pszicholingvisztika. Budapest: Akadémiai Kiadó. Online: https://doi.org/10.1556/9789630594998
Prószéky Gábor 2023: A mesterséges intelligenciának nevezett eszközök nyelvi képességeiről. Konferencia-előadás. Emerging Technology Conference – AI in Art and Design. Budapest, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, december 8.
Russell, Stuart J. – Norvig, Peter 2000: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben. Budapest: Panem.
Szilágyi N. Sándor 1996: Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács.
Szirák Péter 2021: Kukorelly „természete” – A strand, a kert és az ismeretlen. Műút, 2021. december 7. Online: https://muut.hu/archivum/37642
Szokolszky Ágnes 1998: A tudomány metamorfózisa és a kognitív tudomány. Posztkarteziánus alternatívák. In: Pléh Csaba (szerk.): Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 273–294.
Tolcsvai Nagy Gábor 1994: A dogmatikus nyelvesztétikai válfaja: mit adott a hazai stilisztika az irodalomértésnek az elmúlt évtizedekben. Literatura 20/2: 213–224. Tolcsvai Nagy Gábor 2014: Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. In: Vančo Ildikó (szerk.): Funkcionális és kognitív nyelvpedagógia. Szöveggyűjtemény. Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. 119–136.
Turing, Alan 1950: Computing Machinery and Intelligence. Mind 59, 433–460. Online: https://doi.org/10.1093/mind/LIX.236.433
Wittgenstein, Ludwig 1963: Logikai-filozófiai értekezés. Budapest: Akadémiai Kiadó. Ford. Márkus György.