2017. évi 21. szám
Kovács István: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Ellenőrzés, mint a kiadott szabályok, és utasítások betartásának (kontroll)feladata
A tanulmány egészen a gyökerekig visszanyúlva Fayol vezetési funkcióinak elemzésén keresztül egy lokális (helyi) rendvédelmi szerv életébe enged betekintést.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 20. szám
Cs. Kiss Lajos: Emlékezés Horváth Barnára
Horváth Barna eredeti, vitára ösztönző, továbbkérdezésre kényszerítő kritikai gondolkodóként marad meg emlékezetünkben, olyan jogtudósként, aki a lehető legpozitívabb értelemben provokatív módon művelte a jogfilozófiát...az „írás művésze” volt, olyan jogtudós, aki utánozhatatlan magabiztossággal mozgott a filozófia, a tudomány, a művészet érintkező határterületein.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 19. szám
A magyar tudomány napja a Délvidéken
Jelen számunk a minden évben megrendezésre kerülő "A magyar tudomány napja a Délvidéken" című konferenciasorozat 2016. évi ülésén elhangzott előadások nyomán készült tanulmányokat foglalja össze.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 18. szám
Menyhárt Zsolt: A 2017-es ausztriai választások
Ausztriában a parlamenti küszöb 4%. A legutóbbi választások 2013-ban voltak nyugati szomszédunknál, és az osztrák választási törvény módosítása szerint 5 évre választanak képviselőket a választópolgárok. A nagykoalícióban kormányzó SPÖ és az ÖVP négy év után azonban úgy döntött: a közös munkát nem tudják tovább folytatni, ezért közös elhatározás született az előrehozott választások megtartásáról.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 17. szám
Pongrácz Alex: A politika folytatása más eszközökkel? Avagy gondolatok az állam és az erőszak kérdésköréről
Az államelmélet fejlődéstörténetének nagyobb csomópontjait szemlélve talán különösebb nehézség nélkül leszögezhető, hogy az egyes szerzők között nagyfokú konszenzus mutatkozik abban a tekintetben, miszerint az állam léte – közvetlen vagy közvetett módon – összefüggésbe hozható az erőszak tényével.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 16. szám
Tihanyi Miklós: Közrend, közbiztonság, rendészet a keresztény közgondolkodásban
A szerző a katolikus és a protestáns etika álláspontjából vizsgálja meg a közrend és közbiztonság fogalmakat. Összeveti a keresztény társadalmi tanításokat a szekularizált rendészettudomány különböző fogalmi álláspontjaival
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 15. szám
Dúl János: Az öröklési jog megjelenése az egyes gazdasági társaságoknál, kitekintéssel az államra, mint örökösre
A társasági jog és az öröklési jog kapcsolatának egyik fő kérdése az, miképp jelenik meg a hagyatékban a társasági részesedés, valamint milyen hatása van a tag halálának a társaságra nézve. A négy gazdasági társasági formában az öröklés eltérő joghatásokat eredményez: közkereseti és betéti társaságoknál az örökösök nem válnak automatikusan taggá, illetve akár meg is szűnhetnek a tag halála miatt.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 14. szám
Dávid Ferenc: Nemzetbiztonság és szervezetrendszer
A tanulmány a magyar nemzetbiztonsági szféra egyes 1990 és 2012 közötti szervezeti és működési kérdéseit vizsgálja. A magyar nemzetbiztonsági szektor szervezeti változásait történeti kontextusában, a szervezetrendszer egészeként és a rendvédelmi szektor más szereplőivel párhuzamosan érdemes vizsgálni. A konszolidáció nevében, és a folyamatos változás ellenére egyes kérdések napirenden maradtak, mások szakmai-történeti kontextusba ágyazva ismét előtérbe kerültek.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 13. szám
Paksi-Petró Csilla: A közigazgatási vezetőfejlesztés oktatás-módszertani újdonságai
A tanulmány a közigazgatási vezetőképzési rendszer továbbfejlesztésével foglakozik. Az elmúlt évtizedekben kevés közigazgatási vezetőkre, vezetési módokra, technikákra, stílusokra vonatkozó tudományos kutatás történt. A tanulmány röviden ismerteti a vezetőképzés jelenlegi rendszerét, valamint bemutat egy korszerű, az önirányított tanulást támogató módszertani technikát, amely alkalmas lehet a vezetőfejlesztés eszköztárának gazdagítására.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 12. szám
Ujházi Lóránd: A katonai ordinariátus kánonjogi háttere
A katonai lelkipásztorkodás szabályozása mind a Katolikus Egyház egyetemes jogszabályaiban, mind az államokkal kötött nemzetközi megállapodásokban, mind a Szentszék által jóváhagyott ordinariátusi szabályzatban jelentős újdonságokat tartalmaz. Az egyházi jogalkotó figyelembe vette a II. Vatikáni Zsinat lelkipásztori és ekkleziológia tanítását, a személyi elven fennálló lelkipásztori intézmények megnövekedett jelentőségét és a nemzeti haderőnél beállt változásokat.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 11. szám
Béla Pokol : Der juristokratische Staat: die Zerlegung seiner Aspekte von Béla Pokol
In den letzten Jahrzehnten haben solche Veränderungen in der Funktionsweise des demokratischen Rechtsstaates begonnen, von denen ihre grundlegenden Charakterzüge ebenfalls betroffen sind. Für die Beschreibung dieser neuen Charakterzüge erscheint der Name des juristokratischen Staates anstelle des Rechtsstaates besser zu sein.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 10. szám
Szilágyi Péter: A Verfassungslehre, mint különös és különleges államelmélet
Államelméleti szempontból Schmitt legjelentősebb, ma is számos tanulságot tartalmazó munkája az először 1928-ban megjelent és az első kiadás előszava szerint 1927 nyarán vagy őszén lezárt Verfassungslehre. Tanulmányomban ezt a munkát szeretném bemutatni, nem utolsó sorban azért is, mert az egyre terebélyesebb hazai Schmitt irodalomban viszonylag kevesen foglalkoztak ezzel a munkával, és akik tárgyalták is, csak a munka egy-egy elemét vizsgálták, és nem annak rendszerét, belső összefüggéseit.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 9. szám
Menyhárt Zsolt: Az európai normatív hatalom exportjának kísérlete és kudarcának tényezői az arab tavasz tükrében
Az európai eszmék és értékek normatív hatalmának megértéséhez először a demokrácia, mint a kontinens alapeszméjének fejlődési útját és metamorfózisát érdemes górcső alá vonni. Azonban, ha a demokrácia-felfogások jellegzetességeit jobban megnézzük, és egészen az athéni demokráciákig visszanyúlunk, azt láthatjuk, hogy a demokrácia fejlődése során többféle formában alakult ki, és jelenleg sem vegytiszta formában létezik.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 8. szám
Lajos Cs. Kiss: Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich?
Eine allgemeine Staatstheorie in der ungarischen Rechtswissenschaft, konzeptualisiert nach Paradigmen, bzw. Forschungsprogramme der europäischen Staatslehreüberlieferung gab es nicht, und ist auch heute nicht vorhanden, höchstens in Ansätzen, die voneinander völlig unabhängig, ohne jede Auseinandersetzung und gegenseitige diskursive Überprüfung existieren.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 7. szám
Hollósy-Vadász Gábor: A közszolgálat szociális reprezentációjának tesztelése
Alapkutatásunkban a közszolgálat szociális reprezentációját teszteljük. A kutatás egy feltáró vizsgálat, ezért online mintát használunk. A kutatás főkérdése, hogy Moscovici (1961) által kifejlesztett elméleti rendszerben vizsgálható-e a közszolgálat.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 6. szám
Cs. Kiss Lajos: Államelméleti helyzetkép
Az ünnepi ülés visszaemlékezés az Egyetem fennállásának és működésének eltelt öt évére. A visszaemlékezés-műfaj mindig egy helyzetkép megrajzolására kényszerít, amelyet általában „az eddig megtett út” és „az állomás” metaforáival szokás kifejezni. A metafora azonban lényegesen mélyebb értelmű, mint azt feltételezik. Az ilyesfajta helyzetkép megrajzolása ugyanis egy olyan helyzetdiagnózisra és beszélgetésre kényszeríti az érintetteket, a visszaemlékezőket, amely a kritikai önreflexió értelmében méltatása az eddig elérteknek...
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 5. szám
Pongrácz Alex: Ment-e a szuverenitáselméletek által a világ elébb? Avagy a szuverenitás fogalma Horváth Barna »Angol jogelméletében«
Amennyiben a XXI. század második évtizedében a Vörösmarty Mihály által feltett kérdés nyomán – „ment-e a könyvek által a világ elébb?” – megvizsgáljuk, hogy „ment-e szuverenitáselméletek által a világ elébb?”, az elvégzett elemzés alapján meglehetősen ambivalens, Janus-arcú következtetésekre juthatunk
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 4. szám
Koi Gyula: Lőrincz Lajos élete és munkái
Lőrincz Lajos 1935. augusztus 25-én született Debrecenben és 2010. december 26-án, Budapesten hunyt el. Középiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban folytatta, és a Kereskedelmi Gimnáziumban (később: Közgazdasági Technikum) fejezte be 1953-ban. A tanulás ízére az utóbbi intézmény tanárainak hatására érzett rá, és gyorsírni is megtanult.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 3. szám
Pongrácz Alex: Az államelmélet válsága Carl Schmitt és Magyary Zoltán munkássága alapján
Schmitt és Magyary kortársakként élhették meg a XIX. századi államéletben domináló liberális állameszményt több szempontból kikezdő és átstrukturáló, történelmi léptékű változásokat. Tudósként és nagy reputációra szert tevő jogászként mind a ketten tisztában is voltak annak a nagy átalakulásnak a jelentőségével, amelyről Polányi a következőket állapította meg: a hatalmi egyensúly rendszerére, a nemzetközi aranystandardra, az önszabályozó piac dogmájára és a liberális állam krédójára építő XIX. századi civilizáció a XX. századra a válság jeleit kezdte mutatni.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 2. szám
Nagy Barna Krisztina: Az állami vállalatokkal kapcsolatos gondolkodás a rendszerváltást követően napjainkig. Kitekintéssel a szindikátusi szerződésre.
A tanulmány célja, hogy a rendszerváltozást megelőző, majd az azt követő időszakban a szindikátusi szerződés relevanciájáról szóljon, valamint a privatizáció folyamatán keresztül bemutassa, hogy az állami tulajdon, az állami vállalat intézménye hogyan szorult vissza a magántulajdonnal, a magánszféra alanyait a rendszerváltozás okán megillető vállalkozás és társulás szabadságával szemben. Ennek kapcsán kerül sor az aranyrészvény intézménye hazai és uniós aspektusainak bemutatására is.
__________________________________________________________________________________________________________
2017. évi 1. szám
Rixer Ádám: Az állam és a vallási közösségek kapcsolata a mai Magyarországon
E tanulmány első részében a vallási közösségek nyilvántartásának kérdéseivel foglalkozunk, ide értve a nyilvántartások tartalmára, nyilvántartásba-vételre, a nyilvántartásokban szereplő adatok módosítására, a nyilvántartásokból való törlésre, illetve a közérdeklődésre számot tartó adatok hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket. Néhány előkérdés (elhatárolási kérdés) tisztázása, illetve a nemzetközi modellek vázlatos áttekintése után részletesebben is bemutatásra kerül a két alaptípus, az Országgyűlés által elismert egyház (bevett egyház) és a vallási tevékenységet végző szervezet (egyesület).