Koi Gyula: Ereky István élete és munkái
__________________________________________________________________________________________________________
No. 10/2018 | 2018. évi 10. szám
Edward J. Salazar: US “Core” Interests in Europe and Central Europe at Risk?
This essay reviews both the historical context of US core interests in Europe — and Central Europe as a consequence — during the Cold War and post-Cold War periods, as well as competing US political traditions that influence foreign policy decision-making in today’s White House.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 9. szám
Sasvári Péter László, Urbanovics Anna: Kutatói közösségi hálózatok használata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Az ismeretségi-, vagy kapcsolati háló, illetve hálózat (angolul social network) egy olyan rendszer, melynek szereplői között ismeretségi, rokoni, baráti vagy romantikus kapcsolat van...a nemzetközi tudományos közösség igényei alapján jöttek létre különböző tudományos közösségi oldalak, melyek közül regisztrált felhasználóik száma alapján a Google Scholar, a Mendeley, az Academia.edu és a Research Gate emelkedik ki.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 8. szám
Rajnai Gergely: Államméret és államforma összefüggései
Az államformák összefüggése az állammérettel egyáltalán nem újkeletű gondolat, sőt, a politikatudomány egyik legrégebbi kérdése. Éppen ezért ez az írás elsősorban a már létező válaszok sokszínűségét mutatja be, hozzátéve, hogy nem lehetséges egyetlen tanulmányba belefoglalni minden véleményt a kérdésben, így csupán a legjelentősebb és legnagyobb hatást kiváltó megállapítások áttekintésére szorítkozhat.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 7. szám
Hegedűs Soma: Az iszlám, mint politikaelméleti probléma
A téma egyik központi, érzékeny pontja az iszlám vallás prognosztizálható erősödése, miközben egészen a posztmodern beköszöntéig lényegében kultúrtörténeti alapvetésként élt a kép, hogy a nyugati (európai) kultúrkör és politikai felfogás egyik ellenpontja az iszlám világ.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 6. szám
M. Balázs Ágnes: A plurális választójog fogalma és megengedhetősége napjainkban
Jelen tanulmányban egy, a választójoghoz mint alapjoghoz, azon belül a választójog egyenlőségéhez kapcsolódó kérdés kerül vizsgálatra, méghozzá a plurális választójog kérdésköre.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 5. szám
Szmodis Jenő: Lappangó államelmélet Peschka Vilmos jogfilozófiájában
Az állam- és jogfilozófia művelőinek viszonylag széles körében evidenciának számít egy sajátos összefüggés, annak ellenére, hogy ennek természetét a teoretikus irodalom bővebben nem tárta fel.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 4. szám
Csath Magdolna, Nagy Balázs, Taksás Balázs, Vinogradov Szergej, Györpál Tünde: Jelentés az állam versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet megteremtését célzó, szükséges és lehetséges feladatait vizsgáló kutatásról
A „jó kormányzás” egyik fontos feladata a vállalkozó- és innovációbarát üzleti környezet kialakítása. A tanulmány széleskörű nemzetközi és hazai elemzésekre támaszkodva vizsgálja a hazai üzleti környezet jellemzőit, és sokirányú gyakorlati kutatásra, a különböző méretű cégek véleményének feldolgozására alapozva elemzi a kormányzat környezetet alakító tevékenységének erős és gyenge pontjait.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 3. szám
Kurunczi Gábor: Az általános választójog elvének aktuális kihívásai
Az Alaptörvény elfogadásával egyidejűleg a teljes választójogi szabályozás (mind az anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi) megújult. Ennek keretében pedig számos olyan újítás is megjelent, amely az általános választójog elvével függ össze. Jelen tanulmány ezen újításokkal összefüggő kérdésekkel és a jövőben felmerülő lehetséges kihívásokkal foglalkozik.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 2. szám
Csizmazia Gábor: Trump elnök kiforratlan „realizmusa"
Az elemzés célja, hogy közelebbről megvizsgálja Donald Trump amerikai elnök ún. „elvek vezérelte realizmusát”, így értelmezési keretet biztosítva a 2017-ben tapasztalt amerikai külpolitikához. Ennek megfelelően ismerteti a realizmus legalapvetőbb jellemzőit, illetve szemügyre veszi azok megjelenését a Trump-adminisztráció külpolitikájában. Míg az elnök és tanácsadói egyértelmű tanúbizonyságot tettek az olyan alapvető realista elvek mellett, mint a nemzetállami önzés vagy a hatalommal alátámasztott biztonság, a gyakorlatban azonban kiforratlan realizmusról beszélhetünk. A realista politika érvényesítését nehezíti az elnök államférfiúi tekintélyének nemzetközi és hazai hiánya – utóbbi különösen a Kongresszusban, mely emiatt egyre nagyobb szerepet játszhat az amerikai külpolitika formálásában.
__________________________________________________________________________________________________________
2018. évi 1. szám
Bojtor András - Mészáros Zoltán: Government at a Glance – Kormányzati körkép 2017
A tudomány ma már elismeri, hogy a jó kormányzás nem mentes az értékkategóriák felállításától, azonban a különböző társadalmi, és gazdasági fejlettséggel bíró, és eltérő szociokulturális hátterű országok mutatóinak összehasonlítása nem egyszerű feladat. Az OECD a 2008-as gazdasági válságra válaszul elkészítette Kormányzati körkép című kiadványát (Government at a Glance - GoG), amely azóta kétévente jelenik meg. Az OECD szakemberei a tagországokkal együttműködve alakították ki azon speciális, összetett mutatókat, amelyek - a tagországok eltérő gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedése ellenére - összehasonlíthatóvá teszik a kormányzati teljesítményt. A munkaanyagban az NKE ÁKFI MMI kutatási szakértői a Magyarországra vonatkozó adatokat és indikátorokat megvizsgálva vontak le értékes következtetéseket, és elsősorban a V4-ekkel, mint a térség hasonló attribútumokkal rendelkező országaival vetették össze. A munkaanyagban kirajzolódik, mely területeken erős hazánk (pl. koncentrált igazgatás), és hol van szükség még beavatkozásra a kormányzat részéről (pl. digitális ügyintézés).