Hadtudományi Szemle

Warfare of the Gepid Kingdom

Beck Attila — 2025-09-15

In the second half of the 5^th century, after the battle of Nedao river in 454, the new, independent kingdom of Gepid was established. The Gepids and their allies, led by King Ardarich, won a decisive victory over the army of the Hun ruler Bleda. The new Germanic state lasted for approximately one hundred and fifteen years and fought numerous wars with its neighbours during its short history. In these armed conflicts, the Gepids were confronted by hostile peoples with different fighting styles, which influenced the fighting style of the Gepids. The aim of my thesis is to present the characteristics of the Gepid kingdom’s warfare and their application in their armed conflicts.

Generációváltás a toborzásban

Balogh Zsolt — 2025-09-15

Korunk munkaerőhiánnyal küzdő szervezeteinek kiemelt feladata egy hatékony felvételi politika kialakítása. A Magyar Honvédség modernizációs folyamatának elkerülhetetlen velejárója a külső és belső környezeti kultúra változásaihoz való alkalmazkodás. A korábban kiépült és alkalmazott szervezeti folyamatok és eljárások, így az utánpótlás újratervezése az erősen hierarchizált szervezetekre jellemző hagyományos toborzási stratégiák újragondolását eredményezheti. A honvédelem ágazati szakképzésben tanuló kadétok elvben megfelelnek ennek a kritériumnak, hosszabb távon képesek lehetnek ellátni a hadsereg számára szükséges emberi erőforrások biztosítását. Képzésük során a katonai hivatáshoz közelálló szakmák elsajátítása mellett, a hazafias és honvédelmi nevelés keretében, akár rendkívül költségigényes különleges képességeket is elsajátíthatnak, utolsó tanévük alatt pedig lehetőségük nyílik tartalékos katonai szolgálat vállalására és az alapkiképzés végrehajtására. Katonai továbbtanulásuk mégis kevésbé tűnik eredményesnek. Feltételezésem szerint a jelenleg zajló háborúk, fegyveres összeütközések aszimmetrikus, hibrid jellegük miatt rombolják a nemzeti haderőknek a hagyományos háborúk hősiességre, a katonai dicsőségre épített romantikus képét. Ugyanakkor a generációjukra jellemző technológiai nyitottság, rugalmas gondolkodás és egy megújult modern haderő kialakításának vonzó képe – az emberi szerep csökkenése mellett – átalakíthatja a hadseregről alkotott képüket, és a hős harcos mítoszának halványulása mellett megnyithatja az utat a fiatal technikai affinitású generáció számára. A hagyományos szolgálatot kínáló toborzásnak – mindamellett, hogy az ilyen típusú konfliktusok romantikája megkopott, de nem tűnt el – meg kell újulnia ugyanúgy, mint ahogy a hadviselés stratégiai elvei is átalakulnak.

The War That Went Viral

Fábri Barbara — 2025-09-15

This study explores the role of social media – particularly Twitter, Reddit, and TikTok – in modern warfare, using the Russian–Ukrainian war as a case study. It identifies six key areas where social media functions as a tool of warfare: intelligence gathering, target acquisition, information operations, cyberspace activities, defense strategies, and command and control. The research employs a qualitative approach to analyze how these platforms shape public perception, facilitate cyberattacks, and assist in strategic coordination while also addressing challenges such as misinformation, bias, and ethical concerns. By building on hybrid warfare and information operations theories, the study underscores how social media blurs the lines between traditional media and the battlefield. Ultimately, it calls for interdisciplinary methodologies to better understand the strategic impact of social media in contemporary conflicts.

Ethnic Recruitment in the Armed Forces and the Contribution of Indian Soldiers to World War I

Mukhwinder Kaur — 2025-09-15

Authors of this article illustrates how the ethnic recruitment in Indian armed forces begun during colonisation. The article addresses deployment of Indian soldiers in Europe and other parts of the world during the WW1. By using the ethnicity and class divisions how the regiments were raised has been examined through the text.From martial races to all India all caste recruitment, Indian army has been through the significant transformation.

Az európai és az amerikai védelmi ipari stratégia irányvonalának összehasonlítása

Hajling Dóra — 2025-09-15

A szerző az Európai Bizottság által 2024-ben közzétett Európai Védelmi Ipari Stratégia főbb törekvéseit vizsgálja elsősorban abból a szempontból, hogy azok mennyiben követik az Egyesült Államok által megjelölt, saját szövetségesi rendszerén belül érvényesítendő védelmi ipari ambíciókat. A cél annak vizsgálata, hogy az európai stratégia mennyiben járulhat hozzá a valóban önálló európai védelmi ipar megerősítéséhez, illetve ezáltal az európai stratégiai autonómiához.

A reziliencia a biztonság kontextusában

Szöllősi Annamária — 2025-09-15

A 21. századi biztonságpolitika egyik központi kérdése a reziliencia szerepe a napjaink biztonsági környezetét meghatározó tényezők között. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a reziliencia milyen megoldást kínálhat a jelenkori biztonsági kihívások kezelésére. Ennek érdekében az EU–NATO biztonsági tengely mentén áttekinti Európa aktuális biztonsági környezetét alakító és befolyásoló releváns tényezőket, valamint kísérletet tesz a reziliencia elhelyezésére a globális biztonsági rendszer geopolitikai kihívásainak összefüggésrendszerében. A reziliencia és a biztonság közötti kapcsolat feltárásával a tanulmány rávilágít e szemlélet stratégiai jelentőségére, és amellett érvel, hogy alapvető szerepet játszhat a fenntartható biztonság megteremtésében.

Kína szerepe a formálódó világrendben

Tujner Viktória — 2025-09-15

A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti versengés egyik meghatározó eleme a két ország mély ideológiai ellentéte, amely részben eltérő világnézeteikből fakad. A cikk Kína szerepére fókuszál a formálódó új világrendben, különös tekintettel a szakirodalomban leggyakrabban vitatott elméletekre. Összevetve a Tianxia és az amerikai igazságos háború elméletének megjelenését napjaink politikájában, a tanulmány feltárja a két nagyhatalom elképzeléseiben látható lehetséges ütközőpontokat. Az írás arra a következtetésre jut, hogy a Trump-adminisztráció által képviselt America First politika várhatóan tovább élezi az érdekellentéteket, miközben nem feltétlenül ad megfelelő válaszokat a Kína által jelentett kihívások kezelésére.

Hibrid háború a gazdaság területén

Balázsi Boglárka — 2025-09-15

Napjainkban egyre gyakrabban eszkalálódnak kereskedelmi háborúvá az államok közti gazdasági konfliktusok. Az Európai Unió (EU) és Kína közti, a Kínában gyártott elektromos járművekre (EV) kivetett uniós vám miatt kialakult feszültség is ezt támasztja alá. Az eset rámutat az igazságos háború koncepciójának gyakorlati jelentőségére a gazdasági konfliktusok dimenziójában. Az igazságos háború három alapvető elve – az igazságos ok, az arányosság és az utolsó lehetőség – adhat morális és jogi igazolást a kiegyenlítő lépések alkalmazására olyan helyzetekben, amikor az egyik fél igazságtalan piaci előnyre tesz szert.

Az igazságos háború elmélete és a koszovói konfliktus

Dikácz Csaba — 2025-09-15

A kora középkorban (egyesek szerint már az ókorban) megfogalmazott, de az évszázadok alatt formálódó igazságos háború elméletének kritériumai az egyes fegyveres konfliktusokra egyaránt megvizsgálhatók, értékelhetők. A 20. század utolsó éveiben a volt Jugoszlávia (azon belül Szerbia) részét képező Koszovó (szerb nyelvhasználatban Koszovó-Metohija) tartományban a lakosság jelentős többségét képviselő koszovói albánok ellen a szerb kormány erőszakos eszközöket alkalmazott. A nemzetközi közösség előbb a diplomácia eszközeivel békés úton, majd végső eszközként a NATO katonai erejének alkalmazásával, szintén erőszakkal válaszolt. Vajon a NATO „humanitárius beavatkozása” megfelelt-e az igazságos háború „jus ad bellum” jelentette általános kritériumainak? A tanulmány erre keresi a választ a kérdésre adott ellentétes válaszok összehasonlító elemzésével.

A háború metamorfózisa

M. Takács Péter — 2025-09-15

Átértékelődött-e, vagy átstrukturálódott a klasszikus háború államtudományi, politikai filozófiai fogalomköre a 19. századtól a 21. századig? Hogyan is írható le a második világháború utáni politikai tér helyzetképe a háború szinergiájának megváltozása okán? A háború államtudományi és politikai filozófiai „túlhaladása” vajon tetten érhető-e a természeti törvények ellen fellázadó emberi gondolkodás és akaratkinyilvánítás primátusában? Korszellem vagy meghaladott absztrakciós végpont a háború?

A technológiai szingularitás és a tömegpusztító fegyverek egyes hasonlóságai és különbségei

Ollári Viktor — 2025-09-15

Alig két éve még kevesen feltételezték a mesterséges intelligencia (MI) napjainkra megvalósuló, robbanásszerű fejlődését. Jelen tanulmány a technológiai szingularitást megalapozó technológiákat, ezen belül hangsúlyosan az MI mint a tömegpusztító fegyverekkel összevethető hatást megvalósító technológiákat elemzi. Kvantitatív adatgyűjtés révén kiválasztott releváns szakirodalmak elemzésével vizsgáltam, hogy milyen mértékben vethető össze az MI diszruptivitása a tömegpusztító fegyverekével; képes lehet-e az MI közvetlenül is pusztító hatást kifejteni, illetve azt, hogy lehetséges-e a szabályozása az első hidegháború idején megismert jogi instrumentumokkal.